Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
megfogalmazási módjait egy olyan mesternél, akinél a helyzet és a drámai erő összefüggését kevesen ismerték jobban. szobor-másolás Ezért első feladatul azt adjuk csoportjainknak: próbálják meg pontosan „utánozni" a képen látható szobrot, másolják le az ott látható mozdulatokat, gesztusokat, kéztartást. A próbálkozások hamar kudarcba fulladnak: akik jól dolgoznak, hamar rájönnek, hogy a helyzetek egyike sem tartható meg fizikailag egyetlen pillanatnál tovább. Ez már önmagában is érdekes felismerés, hiszen az oly állandónak, statikusnak tűnő műalkotásokról hirtelen kiderül, hogy egy dinamikus mozdulatsor egyetlen motívumát rögzítik. Mi a következő pillanata? Ezután tehát már pillanatok létrehozására koncentrálunk, ezeket is nézzük meg, azzal a feladattal dúsítva: mi lesz a szobor következő pillanata? Ekkor - ahogy azt a gyerekek is azonnal megtalálják - a szobrok az egyensúlyi helyzetre törekedve „összedőlnek”. A kérdés tehát egyértelmű: miért éppen azt a pillanatot választotta Michelangelo, amelyiket ábrázolta szobraiban? Ennek a beszélgetésnek eredményeképpen érdekes elemzések születnek. Megtaláljuk a szobrokra jellemző geometriai formát, megbeszéljük, hol ki a főalak, hol húzódnak a szobor erővonalai. Megfogalmazzuk a szobor gondolati tartalmára vonatkozó véleményeket is. Érdemes arra is kitérni, hol helyezkednek el ezek az alkotások Michelangelo alkotói pályáján, hiszen amikor a gyerekek találkoznak az alkotásokkal, nem kapnak semmilyen segítő információt. Tehát hasznos játék az is, ha megkérjük tanulóinkat, helyezzék a keletkezés időrendje szerint sorba a műveket. Ez meglepően nehéz feladat, hiszen legtöbben csak a római Piétat ismerték korábban, így azt tartják a művész legérettebb alkotásának. A feladat megoldása és a helyes megoldások ismertetése után felhívhatjuk tanulóink figyelmét arra, mennyire másképp látja és értelmezi ugyanazt a témát egy ifjú, egy élete delén alkotó és egy idős művész. szobor gondolatai Ezután érdemes megkérdezni, ha a szobor valamelyik alakja megszólalna, vajon mit mondana? Ez a feladat már törekszik arra, hogy a szobrokban meglévő drámai erőt szavakban fogalmazza meg, tehát visszavezet minket a Radnóti-vershez. Ha nem idegenkedünk tőle, ekkor esetleg a megzenésített változattal is megkínálhatjuk diákjainkat, Tolcsvay László zenéjével Koncz Zsuzsa elő-172
