Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)
Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor
szaka vagy a Béke, borzalom is megemlíthető. Másik jellegzetessége a pillanat és az állandóság keveredésének érzete: ahogy a Béke, borzalom című versben „a délelőtt megállt”, azaz egy pillanat nyílik korlátlan időtartamúvá, a Két karodban című versben az állandóság tűnik pillanatnyinak, illékonynak, igen törékenynek. Mindezek a sajátságok egyértelműen következnek Radnóti személyes sorsából: az őt körülvevő világ borzalmai, az állandó életveszély érzete, az egyre erősödő közeli haláltudat áthatják személyes líráját, múló epizóddá távolítva életének létező, még meglévő értékeit. Érdekes, hogy ez a kettős világlátás együtt jelentkezik a költészet értelmetlenségének felismerésével „írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint ott az a tölgy él: tudja, kivágják, s rajta fehérlik már a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, — várja, de addig is űj levelet hajt.” (Első ecloga) Ez a kettősség mégis ahhoz segít hozzá, hogy a Nyugat harmadik nemzedékével együtt induló, az avantgárd jellegzetességeit magán viselő, nem különösebben egyéni hangú Radnóti-líra világirodalmi nagyságúvá érlelődjön. Ehhez fontos eszköz a rendkívül szigorú formavilág is: a minden rendet és értelmes szabályt nélkülöző külvilág ellenében használt, az antik kultúrához visszanyúló klasszikus metrumok, a gondos szóválasztás, a mondattani szabályosságok, a zeneiség létrehozása, a hangszimbolika - azaz a fegyelmezett és tudatos költészet, mely a Két karodban című verset is jellemzi. 2. Radnótiról általában a 12. évfolyamban esik szó, hiszen odaköti őt az időrendi tárgyalás kötöttsége. Az itt ajánlott foglalkozás azonban több helyen is megtartható. Ugyanis nem kizárólag Radnóti versét dolgozza fel, hanem Michelangelo három Piéta járói, így a szobrászat néhány sajátosságáról is szó lesz benne. Ha a Radnóti-anyaghoz csatlakoztatjuk, betartva az időrendet, annak előnye az, hogy a gyerekek már sok információval rendelkeznek, a költő művei közül is többet ismernek. így talán világosabb lesz számukra az a kettősség, amely Radnóti szerelmi líráját jellemzi. A drámafoglalkozás egyik célja is ennek a kettősségnek megmutatása és tudatosítása, a másik cél pe-166
