Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor

szaka vagy a Béke, borzalom is megemlíthető. Másik jellegzetessége a pillanat és az állandóság keveredésének érzete: ahogy a Béke, borzalom című versben „a délelőtt megállt”, azaz egy pillanat nyílik korlátlan időtartamúvá, a Két karodban című versben az állandóság tűnik pillanatnyinak, illékonynak, igen törékenynek. Mindezek a sajátságok egyértelműen következnek Rad­nóti személyes sorsából: az őt körülvevő világ borzalmai, az állandó életve­szély érzete, az egyre erősödő közeli haláltudat áthatják személyes líráját, múló epizóddá távolítva életének létező, még meglévő értékeit. Érdekes, hogy ez a kettős világlátás együtt jelentkezik a költészet értelmetlenségé­nek felismerésével „írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint ott az a tölgy él: tudja, kivágják, s rajta fehérlik már a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, — várja, de addig is űj levelet hajt.” (Első ecloga) Ez a kettősség mégis ahhoz segít hozzá, hogy a Nyugat harmadik nemzedé­kével együtt induló, az avantgárd jellegzetességeit magán viselő, nem külö­nösebben egyéni hangú Radnóti-líra világirodalmi nagyságúvá érlelődjön. Ehhez fontos eszköz a rendkívül szigorú formavilág is: a minden rendet és értelmes szabályt nélkülöző külvilág ellenében használt, az antik kultúrá­hoz visszanyúló klasszikus metrumok, a gondos szóválasztás, a mondattani szabályosságok, a zeneiség létrehozása, a hangszimbolika - azaz a fegyelme­zett és tudatos költészet, mely a Két karodban című verset is jellemzi. 2. Radnótiról általában a 12. évfolyamban esik szó, hiszen odaköti őt az idő­rendi tárgyalás kötöttsége. Az itt ajánlott foglalkozás azonban több helyen is megtartható. Ugyanis nem kizárólag Radnóti versét dolgozza fel, hanem Michelangelo három Piéta járói, így a szobrászat néhány sajátosságáról is szó lesz benne. Ha a Radnóti-anyaghoz csatlakoztatjuk, betartva az időrendet, annak előnye az, hogy a gyerekek már sok információval rendelkeznek, a költő művei közül is többet ismernek. így talán világosabb lesz számukra az a ket­tősség, amely Radnóti szerelmi líráját jellemzi. A drámafoglalkozás egyik célja is ennek a kettősségnek megmutatása és tudatosítása, a másik cél pe-166

Next

/
Thumbnails
Contents