Eck Júlia: Drámajáték a középiskolai irodalomórán - Iskola - dráma 2. (Budapest, 2000)

Második rész: Drámajáték irodalmi művek tanításakor

• a veres juhász számára,

• a vizsgálóbíró számára,

• Móricz számára,

• számunkra: olvasók számára.

A játék végére a diákok maguk is meglepődnek, hány különböző jelentéssík ötlött eszükbe, mennyi mindent hordoz magában ez az egyetlen jelkép.

Egy hasonlat felolvasásával folytatjuk az órát:

„Olyan hirtelen lett setét, mintha elfújták volna a gyertyát.”

Az objektív leírás szimbolikus tartalma aligha kétséges diákjaink előtt. Érdemes keresni további hasonló megfogalmazásokat a műből és ennek kapcsán néhány szót szólni a Móricz által használt nyelv jellegzetességeiről.

Következő feladatunk az asszony alakjához kapcsolódik. Érdemes megnéznünk a róla szóló tömör bemutató sorokat, és felfigyelhetünk az alakjához kapcsolódó ellentétességre: fekete asszony fehér ruhában, „bodászott”, de sebesen ment.

Ezután két csoportban szoborsorozatot készítünk az asszonyról. Mindkét csoport feladata ugyanaz: az asszony érzelmeinek ábrázolása a novella során: a szobrok összessége folyamatot mutat be a bizakodástól a teljes reménytelenségig. A csoport maga dönt arról, hány szobrot készít. A szoborsorozat elkészülte után a másik csoport a novellából a szobrokhoz illő idézeteket választ az egyes alakokhoz, és így a részletek megszólalásából áll majd össze számunkra az asszony története.

Ezekben a részletekben is biztosan felmerül majd: az asszony elképesztő útját „száraz szemmel", sírás nélkül járja végig. Következő beszélgetésünk témája ez: melyek azok a helyzetek az életben, amikor már sírni sem tudunk, a sírás segítő, oldó élettani hatása, ezeknek az embereknek életmódja és a sírásképtelenség közötti kapcsolat.

A szimbólumokról szóló foglalkozás zárójátéka a cím és egyben a novella utolsó szava: a „barbárok" szó jelentéssíkjait vizsgálja. A Magyar Értelmező Kéziszótár a szóhoz a következő jelentéseket adja meg:

• műveletlen,

• erőszakos, embertelen,

• vad, szertelen,

• az ókori görögöknél és rómaiaknál: idegen.

állókép-sorozat

159