Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

IV. A lengyel Tiszta Forma Színháztól az Esszencia Színházig

Mrozek családja

I.

Senki nem megy ki innen, amíg meg nem találjuk az eszmét. Edék, senkit se engedj ki! (Hl. 405. o.)*

Witkacy Vízz'ryú/gának első felvonásában van egy nagy, nyolcszögletű, zöld üveges gázlámpa. Ezüstös és díszes is lehet, úja a szerző. Minden régiségkereskedő lázasan keresi manapság az ilyen szecessziós gázlámpákat; műtárgy lett belőlük, ereklye, hamarosan múzeumba kerülnek. A harmadik felvonás forradalommal ér véget. A vízityúk tulajdonképpen a szecessziós zöld lámpa és a forradalom között történik.

A középpontban egy szalon, egy hercegnő, egy vízityúk, egy hajdani uszálykormányos, egy művészjelölt és egy witkiewiczi gazfickó. A hercegnő lakája így szól: Her Grace asztalhoz kéreti önöket. De a lakáján kívül félje is volt a hercegnőnek, akit tigris tépett szét Afrikában. Russel és Whitehead Principia mathematicáját olvasta, miután belső részeit szétmarcangolta a tigris. Hős volt. Teljesen észnél volt, és azt mondta, hogy becsapta önt, metafizikus flörtre csábította. így nevezte: két pszichopata metafizikus flörtjének. Pedig nem volt bolond. (II. 38. o.)**

Ez az idézet származhatnék akár Malraux Királyok útja című művéből. Witkacy Vízityúkja nemcsak a gázlámpa és a világvége között helyezkedik el, hanem

**

460

MroZek: Tangó. Modem lengyel drámák. Bp., 1968. Fordította Kerényi Grácia. Witkiewicz (Witkacy): A vlzityúk Drámák. Bp., 1973. Fordította Kerényi Grácia.