Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
Egy görög legenda szerint korallfa - megkövesedett vér - nőtt ki a Medúza egy csepp véréből. Goethe ezt írta a Boszorkányszombatban: Hadd álljon ott! Jót senkinek se tesz. Bálvány, élettelen, rontó kisértet ez. Ajánlom, messze elkerüld; csak rád tekint, a szíved tüstént kihűlt, akire néz, kővé mered; - Medúzáról hallhattál eleget!* Prótesziláosz azért tért vissza a Hádészből, hogy magával vigye Laodameiát. A szobor hideg szájával szólalt meg. Admétosz hálószobájában, a házastársi ágy fejénél Alkésztisz festett szobra állt. A jelek játéka hirtelen ijesztővé válik. A maszk épp olyan megkövesedett arc, mint a halotti maszk. Ha Admétosznak a temetésről való visszatérése után behozták volna a színpadra Alkésztisz festett szobrát, akkor az epilógusban két Alkésztisz, vagy inkább Alkésztisz két merev maszkja találkozott volna. A múlt az elfátyolozott nő alakjában tér vissza, aki a Don Juan Elvirájához hasonlóan, a halál hírnöke. A múlt egy néma nő alakjában tér vissza. A némaság az álomban és a mitológiában a halál jele. A múlt kőszobrok formájában tér vissza, amelyek megszólalnak, vagy egy visszanézéstől maga is kővé válik az ember. Amikor megszólalt a Parancsnok szobra, az égből villám sújtott le Don Jüanra, s a föld mélyébe taszította. Lót felesége sóbálvánnyá változott, amikor megfordult és az égből alászálló lángokkal égő Szodomára tekintett. A tragédiaként olvasott Alkésztisz gúnyos feltámadással végződik; a komédiaként olvasott Alkésztisz halálos házassággal végződik. „Sohasem értettem, hogy az emberek különbséget látnak a komikum és a tragikum között - írta Ionesco az Expérience du Théátre-bm. - A komikumot, amely az abszurdum megérzése, sokkal kétségbeejtőbbnek érzem, mint a tragikumot. A komikumból nincs menekvés...” A feltámadás az Igazság allegóriája. „Az idő feltárja az Igazságot” - gyakran visszatérő, az antikvitásból merített téma a reneszánsz és barokk festészetben, illetve szobrászatban, és kedvelt maxima; ...a hamisságot leleplezni, s az igazságot * Goethe: Faust /., Bp., 1964. 151. Fordította Jékely Zoltán. 44
