Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

IV. A lengyel Tiszta Forma Színháztól az Esszencia Színházig

jelentek meg a lengyel sajtóban: „Lengyelországban a látogató naponta szembetalálja magát Kafka, Übii és Shakespeare valami sajátos kombinációjával.” Jarry darabjában két, valóban élt lengyel király neve szerepel. Az első Jan Sobieskié, aki Bécs falainál csatában győzte le a török sereget; a második név Stanistaw Leszczynskié, aki XV. Lajos francia király veje volt. Leszczynski, miután elűzték Lengyelországból, Lorrainban bukkant föl, ahol kormányzóként tett szert a „Filozófus király” gúnynévre. Ezek a királyok a XVII. illetve a XVIII. században éltek. Übii is lengyel király lesz, aki a közeledő cári seregek elől egy hajón menekül a Baltikumon át Svédországba.

A lengyelek számára az, ha országuk történelmének egy részlete képregényként jelenik meg, kétségbeejtően nevetséges, és jobban felfogható, mint mások számára. Varsó a Visztula folyó jobb és bal partján terül el. A jobb oldali városrészt Prágának hívják. A legelső emlékem - három- vagy négyéves lehettem akkor, nem több - az a légnyomás, amit a Visztula egyik hídjának robbanása keltett. A német csapatok közeledtek Varsó felé, az oroszok meg fejvesztetten menekültek. Később még kétszer voltam tanúja ugyanezen híd felrobbantásának. 1939-ben, amikor a németek elérték a város külső negyedeit és 1945-ben, amikor a németek elhagyták Varsót és bejöttek az oroszok.

Az LIbii királyt 1956-ban, a lengyel október és a magyar forradalom évében mutatták be Lengyelországban. Egy kis színházban kezdték játszani, melyet a Varsói Műszaki Egyetem diákjai vezettek. A színház az egyetemi klub része, amit úgy hívnak, Stodola (a Csűr). Néhány hónappal az Übii király bemutatója előtt itt tartották az első sztriptíz show-t Lengyelországban. Szólóban csinálta a Műszaki Egyetem egyik hallgatónője, aki csak úgy egyszerűen és teljesen levetkőzött. A lehető legtermészetesebb módon adta elő minden trükk és hókusz-pókusz nélkül. Zene is volt hozzá, de nem az a fajta pöntyögés, ami az ilyen műsorszámoknál szokásos. Eredetileg arra gondoltak, hogy a lengyel nemzeti himnuszt játsszák majd a sztriptíz alatt. A cenzorok közbeléptek. így aztán a lány Beethoven Eroicájának a zenéjére vetkőzött. Úgy hiszem, ez az előadás a happeningek sorába tartozik, és így is fogjuk majd emlegetni. Lengyelországban még a sztriptíznek is lehetnek politikai felhangjai.

Az Übii király - ahogy azt a Stodofában bemutatták - a korabeli Varsó fontos, ha nem a legfontosabb színházi eseménye volt. Az Übii király olyan eseményeket tett kegyetlenül nevetségessé, amelyek a valóságban is megtörténtek; eseményeket, amelyek 1939-ben vették kezdetüket. A gúny nem kímél senkit és semmit. Éppúgy nevetségessé tette a hatalom bitorlóit, mint áldozataik heroizmusát. A heroizmus és a

398