Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)
I. A görög tragédia és az abszurd színház
látjuk, hogy azt a buzgalmat és erényt, amit Erósz kelt, az istenek is mindennél többre becsülik. Az athéni Apollodórosznál (i.e. II. sz.) e história erkölcsi tanulsága - Platónnál ellentétben - már teljesen antiromantikus: az istenek egyáltalán nem voltak elragadtatva Alkésztisz tettétől. Perszephoné úgy vélekedett, hogy egy feleségnek nem kell meghalnia a férje helyett; Alkésztisz helytelenül cselekedett, példája ragadós lehet, ezért visszaküldte a földre.11 Kitto nagyon találóan azt úja, hogy Euripidész Alkésztisze „a férje iránti bizalmatlanságból meríti egyéniségét”.12 A hűtlen Admétosz színre léptetésével Alkésztisz önfeláldozása ironikus színezetet kapott; feltámadása pedig - tekintve, hogy az Alvilág isteneit e pityókás Héraklész helyettesíti - groteszk jelenet. Héraklész lólopási akciója során szállt meg Admétosznál. A tirünszi Eurüsztheusz király, akinél szolgált, azt parancsolta neki, hogy lopja el Diomédész thrákiai király híres lovait. Ez volt Héraklész nyolcadik munkája; a Hádészba való leszállása és a Kerberosz fölvezetése a tizenkettedik, s egyben az utolsó. A Héraklészmítosz egyik kanonikus változatában sem szerepel - sem a nyolcadik, sem a tizenkettedik munka mellékepizódjaként - Alkésztisz megmentése. Diomédész lovai úgymond tüzet okádtak és emberhússal táplálkoztak. De a lótolvajok nem szoktak hinni a csodákban, ez a foglalkozás inkább ügyességet és ravaszságot kíván művelőjétől: KAR VEZETŐ Szájukba zablát vetni nem lesz semmiség. HÉRAKLÉSZ Csak nem lehellnek orrlukukból lángokat ? KARVEZETŐ De vadfogakkal embert tépnek szerteszét. HÉRAKLÉSZ Mit? Bérei vadnak, nem lovaknak étke az. (492-495) Az öregek és Admétosz szolgája ez ideig nem találkoztak efféle vendéggel a királyi palotában. Héraklész nem lakott jól az elébe rakott étkekkel. Több enni- és innivalót követelt, s amikor már alaposan felöntött a garatra, egyik kezében a pohárral, másikban a buzogánnyal, dalolni és ugrabugrálni kezdett. Egy ilyen részeg Héraklészt ábrázol az a szmimai bronzszobor, amely a New York-i Metropolitan Museumban látható. Héraklész jobb lábával kilép, két keze a csípőjén és hátradől. Se 31
