Kott, Jan: A lehetetlen színház vége. Esszék (Budapest, 1997)

I. A görög tragédia és az abszurd színház

bomlásban lévő gamizontÉszak-nyugal Kambodzsában”. A legyek szintén hozzátartoznak ehhez avilághoz.

14. A Homéroszhoz visszanyúló hagyomány (Odüsszeia, XI, 547) Athénének tulajdonított aktív szerepet abban az ítéletben, amely szerint Odüsszeusz kapta meg az Akhilleusz után maradt fegyverzetet. Lukianosz Halottak párbeszédeim Aiasz világosan szól erről: Jól tudómén, ki marasztalt el engem. De nincs jogom bírálni az isteneket. Nem tudnám Odüsszeuszl nem gyűlölni, még akkor se, ha Pállasz százszor is megparancsolná. (Lukianosz: Összes művei. Bp., 1974.284. FordítottaJánosy István.)

15. Exekiasz, keramikus, festő, a fekete figurák stílusának mestere. J. D. Beazley, Attic Black- Figure. London, 1928.20-21: „Nem csupán véletlen, hogy legalább öt Aiasz ábrázolását találjuk a ránk maradt Exekiasz műveiben. Volt valami Aiaszból magában Exekiaszban is: talán ezért csodálhatta és tudtamegérteni ezt az erős, lassú és lágyszívű hőst”. V.ö.: 30. jegyzettel!

16. lohn H.Fmley,h. Pindar andAeschyhls. Cambridge, Mass. 1955.171.

17. Dodds, id. mű, 40. From Shame-Culture to Guilt-Culture c. fejezetében Theogniszt idézi, aki hasonlóképpen szól, mint Athéna az Araszban: .Egyetlenegy ember, Kümosz, sem felelhet a saját bukásáért és sikereiért; az ember kudarca és boldogulása az istenek kezében van (...)” Majd így kommentálja: „Az a felfogás, mely szerint az ember védtelen és függ az égi hatalmaktól, nem újkeletű, de itt a kétségbeesésnek új mozzanata hallatszik, új és keserű - az emberi tettek hiábavalóságának a tudatosulása. Közelebb vagyunk itt az Oidipusz király világához, mint az Iliászéhoz (...) Majdnem ugyanaz mondható el aphthónos eszméről, azaz az istenek féltékenységéről (...) Csak az archaikus kor végére aklasszikus korszak elejére a phthónos átalakul fenyegetéssé, a vallásos nyugtalanság forrásává vagy kifejezésévé.”

18. Aiasz értelmezéséhez kulcsfontosságú ez a vers: „eidola hósoiper zömén e kouphen skian” (126);

„élünk mint a szellemek vagy mint a puszta árnyékok”. A tó eidólon - „álomszerű alak”, „látomás”, „fantom”; uskia-,árnyék”, „tükrözés a víz felszínén”, „szellem", .kísértet”. A Hamletban az Apaszelleme-skia. Homérosznál igen gyakranmindkétszó: meidolon és asfa'aahalottak sötét árnyékát jelenti. Odüsszeuszt az anyja üldözijnint skia. Athéna azt követeli, hogy az ember még életében el kell hogy fogadja magát mint eidolonlés skial. Pindarosz ódájának idézett soraiban ,31 árnyék álma” - skias ónar. Ld.: Kamerbeek, id. mű, 44,238.; Dodds, id. mű, 104,122. Kochanowski X. Gyászénekében (íren): „(...) núnt álom, mint árny, vagy mint jelenés aködben” (Szabó Lőrinc fordítása); az „álom” és .jelenés” épp az eidolon és a skia. (V.ö : Jan Kott, Kamiennypotok. Szkice. Varsó, 1981., 122-123.) Mickiewicz lírai versében: „Gdy tu mój trap w posrodku was zasiada, .’’-„Amikor halottként itt ülök közöttetek.. ”, ez a, Jialott - holttest” hogyha lefordítanánk klasszikus görögre, a, ”-t jelentené. A leghíresebb idézet A viharból:

We are such stuff

As dreams are made on (IV,1,156-157)

107