Király Nina - Török Margit: PQ '95. Magyar színpad - kép - írók (Budapest, 1995)
Magyar színpad-kép-írók '95
1994-ben néhány lelkes fiatal művész elhatározta, hogy a budapesti őszi kulturális hetek alkalmából kiállítást rendez a kortárs magyar díszlet-és jelmeztervezők munkáiból. Az eseményre katalógust Is terveztek, E tárlat rajtuk kívül álló okok, elsősorban a pénzhiány miatt elmaradt, a művészek munkásságát egybefoglaló katalógus gondolata azonban tovább élt. 1995-ben, a soron következő Prágai Quadriennálé alkalmából a Művelődési és Közoktatási Minisztérium — a Színházi Osztály közbenjárásával — megteremtette az anyagi fedezetet a magyar művészek részvételére, és arra, hogy ebből az alkalomból katalógus is megjelenjen. Ez egyébként már régen aktuális volt, hiszen a szakmát reprezentáló Szcenografia Hungarica második kötete 1983-ban jelent meg, az 1970-1980 közötti időszak negyvenegy díszlet- és jelmeztervezőjének munkásságát dolgozta fel. Bár 1994-ben napvilágot látott a Magyar Színházművészeti Lexikon, ám műfaji sajátosságaiból adódóan ez csak rövid szócikkeket szentelhetett e művészeti ág alkotóinak. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenográfiai gyűjteményének és adattárának, valamint a Látványtervezők Kamarájának nyilvántartása alapján több mint száznegyven művészt kértünk föl, hogy küldjék el rövid szakmai életrajzukat, s az 1980— 1995 közötti időszakban készült alkotásaik listáját. Számosán éltek a lehetőséggel, így valóban válogatás jelenik meg fontosabb tervezéseikből. Voltak azonban olyanok is, akik felkérésünkre nem reagáltak, ezért a kötet nem teljes. A végleges szövegek Intézetünk és az OSZK Színháztörténeti Tárának nyilvántartásai alapján készültek el. A képanyagot az eredeti tervekből és a művészek által rendelkezésünkre bocsájtott fotókból választottuk. Újdonság a szakma hazai történetében, hogy a katalógus végén bibliográfiát is közlünk, mely a Szcenografia Hungarica megjelenését követő évtizedet öleli föl. A Tárgymutató egyaránt vonatkozik a bibliográfiára és a törzsanyagra, mert a kötetben említett összes magyar színház teljes nevét itt közöljük. A Prágai Quadriennálé a színházi tervezők világszemléje, ezért kiadványunk első részében azok a művészek kaptak helyet, akik a PQ nemzeti szekcióban részt vesznek. Az anyaggyűjtés során azonban kiderült, hogy a magyar tervezők a filmművészet élvonalában is képviseltetik magukat, s munkásságukat számos rangos díjjal jutalmazták, bár a kézirat szerkesztésekor csak a színházi tervezésekre koncentrálhattunk. Katalógusunk magyar— angol— német verziójában közel száz díszlet- és jelmeztervező munkásságának legfontosabb adatait közöljük. A teljesség igényével fogtunk a munkához, azonban anyagi és időbeli lehetőségeink szűkössége, s nem utolsó sorban a téma jelenlegi tudományos feldolgozottsági foka vágyainknak időközben korlátokat szabott. A megközelítő teljességet valójában csak egy igazi szcenográfiai lexikon célozhatná meg, ahol a határon túli magyar tervezőművészek is megjelenhetnének; az ő szerepeltetésükre mi itt most nem vállalkozhattunk. Az anyaggyűjtésben maguk a színházak, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára volt segítségünkre. A kulturális tárcának és számos alapítványnak anyagi támogatásukért ezúton mondunk köszönetét. A kiadó In 1994 some enthusiastic young artists decided to arrange an exhibition for the Budapest Autumn Festival from the works of contemporary Hungarian set and costume designers. For the event they planned to publish a catalogue. In the end, however, this exhibition was not held due to reasons beyond their control, primarily for lack of available funds. Nevertheless, the idea to assemble the oeuvres of artists into a comprehensive catalogue has been retained. In 1995 with respect to the next Prague Quadrennial, the Ministry of Culture and Education, through the good offices of the Theatre Department, has raised funds for financing the participation of Hungarian artists and publishing a catalogue for the event. It has been due to be prepared for a long time as Volume II of Scenographia Hungarica, that represented the theatre stage design, was published in 1983. It included the works of fortyone set and costume designer produced between 1970 to 1980. Although in 1994 the Lexicon of Hungarian Theatre History was published, due to the specific features determined by its genre, it comprised only brief entries from the creators of this branch of art. On the basis of the scenographic collection and data collection of the Hungarian Theatre Museum and Institute, and the register of the Chamber of Visual Designers, we have requested one hundred forty artist to send us their brief CV,s and a list of their works from 1980 to 1995. Many of them have taken advantage of the offer. Subsequently, this is indeed a collection that contains the major designs of the artists. There have been others who have not reacted to our request, therefore the volume is not complete. The final texts have been prepared on the basis of the registers of our institute and the Theatre History Collection of the National Széchényi Library. The illustrations have been selected from the original works and the photos made available to us by the artists. It is a milestone in the national writing on scenography that a bibliography has been attached to the catalogue, which covers ten years subsequent to the year of the publication of Scenographia Hungarica (1984/1994). The Index refers both to the Bibliography and the major part because the full name of all the Hungarian theatres referred to in the volume are given here. The Prague Quadrennial is a worldwide survey of theatre designers, therefore the first part of our publication comprises the artists who participate in the national section of the PQ. While collecting the material it has become apparent that Hungarian designers are also major figures in top level film making, and they have been granted several prime awards und prizes for their works. Even still, in editing the manuscript we have given priority to theatre designs. In the Hungarian, English and German versions of our catalogue, we make the details of the works of approximately a hundred set and costume designers available. Our aim is to be as comprehensive as possible, but, in the meantime, the limits of our financial sources and the time limits as well as the current level of scientific research achieved in this filed, have set obstacles to making our dreams come true. Our hope is to establish a proper scenographic lexicon which will hold the works of Hungarian artists from neighbouring countries as well as those works created in Hungary. For now our publication includes only the latter. Contributions to the collection of the material have been received from the theatres themselves and the Theatre History Collection of the National Széchényi Library. Herewith we express our thanks for the financial support given by the Ministry of Culture and numerous foundations. The Publisher Im Jahre 1994 entschlossen sich einige enthusiastische junge Künstler, anlässlich des Budapester Herbstfestivals eine Ausstellung mit Arbeiten zeitgenössischer ungarischer Bühnenund Kostümbildner zu organisieren. Zu diesem Anlass wurde auch die Herausgabe eines Katalogs geplant. Die Ausstellung kam allerdings aus verschidenen Gründen, hauptsächlich finanziellen, nicht zustande, die Idee, das Oeuvre der Künstler in einem Katalog zusammenzufassen, aber lebte weiter. Aus Anlass der nächstfolgenden Prager Quadriennale stellte das Ministerium für Kultur und Unterrichtswesen — auf Bitte der Abteilung für Theater hin — die Mittel zur Finanzierung der Teilnahme der ungarischen Künstler an der Ausstellung, sowie der Veröffentlichung des Katalogs zur Verfügung. Das war schon seit langem aktuell, da der zweite Band der diesen Beruf repräsentierenden Scenographia Hungarica bereits 1983 erschien und die Arbeiten von einundvierzig Bühnen- und Kostümbildnern umfasste. Das Ungarische Theaterlexikon wurde zwar 1994 herausgegeben, aber seiner Gattung gemäss konnte es den Vertretern dieser Kunstart nur kurze Artikel widmen. Basierend auf der szenographischen Kollektion und der Datensammlung des Ungarischen Theatermuseums und -Instituts, sowie der Datei der Kammer der Ausstatter wurden mehr als einhundertvierzig Künstler ersucht, ihre kurze berufliche Biographie und die Liste ihrer wichtigeren Arbeiten aus der Periode 1980— 1995 anzufertigen. Viele haben die Gelegenheit genutzt, so erscheint wirklich eine Auswahl ihrer wichtigeren Arbeiten. Manche aber haben auf unsere Bitte nicht reagiert, weshalb der Band nicht vollständig ist. Die endgültigen Texte wurden auf Grund der Datei unseres Instituts und der Abteilung für Theatergeschichte der Széchenyi Nationalbibliothek angefertigt. Die Illustrationen wurden aus den Entwürfen und aus den von den Künstlern zur Verfügung gestellten Fotos ausgewählt. Eine Neuigkeit in der ungarischen Geschichte dieses Berufs ist, dass am Ende des Katalogs auch eine Bibliographie zu finden ist, die das Jahrzehnt nach der Erscheinung der Szenographia Hungarica (1984— 1994) umfasst. Der Index bezieht sich auf beide, die Bibliographie und den Hauptteil, hier werden die vollen Namen aller im Band erwähnten ungarischen Theater mitgeteilt. Die Prager Quadriennale ist eine Weltschau der Szenographen, deshalb wird der erste Teil unserer Ausgabe den Künstlern gewidmet, die in der ungarischen Sektion der PQ teilnehmen. Obwohl wir bei der Zusammenstellung des Materials ihre Theaterentwurfe bevorzugten, stellte sich bei der Datensammlung heraus, dass die ungarischen Szenographen auch in der vordersten Linie der Filmkunst anwesend sind und ihre Arbeiten mit zahlreichen Preisen ausgezeichnet wurden. Unser Katalog umfasst die wichtigsten Informationen über das Oeuvre von beinahe einhundert Bühnen- und Kostümbildnern in drei Sprachen: ungarisch, englisch, deutsch. Anfangs war unsere Absicht, Vollständigkeit zu erzielen, die spärlichen Mittel, der Zeitmangel und nicht zuletzt der jetzige wissenschaftliche Bearbeitungsstand des Stoffes haben aber unseren Wünschen inzwischen Grenzen gesetzt. Annähernde Vollständigkeit könnte eigentlich nur ein echtes szenographisches Lexikon erzielen, in dem sich auch die jenseits der Grenzen lebenden ungarischen Künstler repräsentieren könnten, was uns aber diesmal nicht möglich war Bei der Sammlung der Daten waren uns die einzelnen Theater, sowie die theaterhistorische Sammlung der Széchenyi Nationalbibliothek behilflich. Hiermit wollen wir dem Ministerium für Kultur und zahlreichen Stiftungen unseren herzlichen Dank für die finanzielle Unterstützung aussprechen. Der Herausgeber
