Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)
I. A festészettől a happeningig
Happening I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG A létrán egy kopasz férfi áll, szoborszerű pózban, patetikus arckifejezéssel, patetikus mozdulatokkal, fekete öltönyben van, egy éles kés segítségével szabdalni kezdi saját öltönyét. A padlón nyolc fehérre festett csomag. Fenn egy nagy fehér lepel, nyílásokkal a fejeknek. A lepel fölötti tér nem látható. Az egyik csomagon egy ember áll. Csak a lába és a törzse látható, eléggé hosszú fehér ingben van, mezítláb. A fehér lepelből vékony vércsík szivárog egy alája állított nagy vödörbe. Az emberek felállnak a csomagokra, fejüket a nyílásokba dugják, a lepel fölött kialakul egy teljesen más realitás: „levágott” fejek jelennek meg, egyik-másik egészen közel, mások távolabb, sok-sok fej, középen egy eltorzult, vérrel borított, a vér szüntelenül csöpög a nagy vödörbe, lent csak a lábakat látni, és a törzset, fejetlenül, a lepel fölött feliratok: liberté, égalité, fraternité, a fény folyamatosan kigyúl és kialszik. Cservenits Jolán fordítása (1966) 94
