Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)

I. A festészettől a happeningig

I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG

Happening

terhet cipelnek,

roppant erőfeszítéssel furakszanak át, senkire sincsenek tekintettel, teljesen elfoglalja és leköti őket ez a cipelés,

hatalmas utazóládákat cipelnek,

batyukat, öreg, szétmálott matracokat,

bútorokat, felcsavart szőnyegeket,

állólámpákat, csillárokat,

fogasokat, ruhákat, fehérnemű halmokat,

átviszik, kiviszik,

megállás nélkül,

szorgalmasan, gépiesen,

elcsigázottan, megizzadva,

vég nélkül, reménytelenül,

csak ezt az egy utat ismerve

egy véget nem érő,

meghatározatlan hurcolkodásban.

A sarokban egy csomagon egy nő áll,

teljes mozdulatlanságban.

Egy férfi, kezében fehér szalagtekerccsel,

bepólyálja a nőt,

körben,

gondosan,

rendkívüli feszültségben,

nagyon precízen,

hozzáértéssel,

folyamatosan,

tekeri,

pólyálja,

körben,

centiméterről centiméterre, a lábfejét, a lábát, a combját, a hasát, a farát, a karját, a fejét, a rétegek egyre vastagabbak lesznek, lassan eltűnnek az emberi formák, végül nem marad más, mint az eszelős és céltalan tevékenység: a becsomagolás, a bepólyálás, a becsomagolás, a bepólyálás.

Cservenits Jolán fordítása (1965)

87