Kantor, Tadeusz: Halálszínház. Írások a művészetről és a színházról - Prospero könyvek 1. (Budapest-Szeged, 1994)
I. A festészettől a happeningig
Festészet I. A FESTÉSZETTŐL A HAPPENINGIG de mégis logikai felépítésre törekvő belső struktúráját, sűrített terét, melynek feszültsége sokszorosan meghaladja a valóság feszültségét, miáltal a kép teljes függetlenségre tesz szert. 1948. május A tér, amelynek nincs se kiindulópontja, se határa, mely változó sebességgel távolodik és tűnik el vagy közeledik, minden irányba, oldalra s a központ felé, emelkedik és zuhan a mélységbe, forog a függőleges, vízszintes és az átlós tengely körül... nem tétovázik, behatol a zárt formába, hogy aztán egy hirtelen fordulattal megrázza azt, megfosztva megszokott külsejétől... Az alakok, a tárgyak a tér funkcióivá változnak és bonyodalmaivá... 1948. június .. .a tér nem passzív tartály, amelyben alakokat és formákat lehet elhelyezni... A TÉR maga is TÁRGY (az alkotás tárgya). Mégpedig fő tárgya! A TÉR ENERGIÁVAL telített. A TÉR - zsugorodó és rugalmasan terjeszkedő. Éppen e mozgásai hozzák létre a tárgyakat és formákat. A tér S Z Ü L I a formákat! A tér határozza meg a formák kapcsolatát, belső FESZÜLTSÉGEIT! A FESZÜLTSÉG a tér fő színésze (mozgatója). TÉR - SOKASÁG... Megragadása lényegében gyerekesen egyszerű dolog. Feltételez azonban egy állandó és határozott beavatkozási szándékot. A TERET a SÍKRA vezetjük vissza. A síkot különböző mozgásokkal ruházzák fel. FORGÓ MOZGÁS a kép síkjához képest különféleképpen beállított tengely körüli mozgás: vízszintes, függőleges, átlós... Ez a fajta mozgás szüntelen ELLENPONTOZÁST igényel. LEGYEZŐSZERŰ MOZGÁS, 38
