Cenner Mihály: Nizsinszkij Budapesten - Budai séták 1. (Budapest, 1993)

1913. szeptember 10-én a Buenos Airesben vendégszereplő, a Gyagilev-féle világhírű Orosz Balett vezető férfi sztárja, Vaszlav Nizsinszkij feleségül vette a társulat fiatal magyar tagját, Pulszky Romolát, a magyar színművészet büszkeségének, Márkus Emíliának a lányát - közölte a szenzációs hírt a magyar- és a világsajtó.

Szergej Gyagilev a társulatot a szentpétervári Orosz Cári Balettből, illetve a Mariinszkij Színház legkiválóbb táncosaiból alakította. 1909-től gyakran turnéztak, és az évről-évre megismételt párizsi vendégszereplésük világhírűvé tette az együttest.

A társulat csupa kitűnőségből állt, vezető táncosnői Anna Pavlova és Tamara Karsavina, Ida Rubinstein, vezető táncosai Vaszlav Nizsinszkij, Adolf Bőim, Mihail Fokin, később Leonide Massine voltak. Díszlettervező Alekszandr Benois, jelmeztervező Leon Bakszt volt. Schumann, Debussy és Sztravinszkij zenéjére, Maeterlinck, Cocteau szövegeire alkották koreográfiáikat. Az olasz származású Enrico Cecchetti volt a balettmesterük. Később a híres táncos, Mihail Fokin készítette a koreográfiákat.

Az 1913-as párizsi szezon fő attrakciói Nizsinszkij és Karsavina kettőse a Játék és a Tűzmadár, továbbá Ida Rubinstein csodálatos produkciója D’Annunzio La Pisanella című balettjében. A párisi szezon végeztével indult a társulat a dél-amerikai turnéra. Gyagilev nem tartott velük, mert egy jóslat szerint életét a tengeren végzi, ezért soha nem ült hajóra.

* * *

Hogyan lett a magyar Pulszky Romola az orosz táncos felesége Argentina fővárosában?

A Gyagilev Balett európai turnéja során 1912 márciusában Budapesten vendégszerepeit, a Népoperában (később Városi Színház, ma Erkel Színház). A korabeli sajtó felsőfokon számolt be az együttes művészetéről: "Az orosz udvari balett a világhír nimbuszával jelenik meg a Népopera színpadán. Három év óta járják a külföld nagy városait és ilyen - aránylag rövid idő alatt teljesen meghódították a művelt Nyugatot.

4