Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)

Jegyzetek

„A Győzelem sem eszméjét, sem szerkezetét tekintve nem tartozik Németh László legjobb munkái közé. Persze: nagy írónak gyöngébb műve is részletértékekben, stilisztikai gyönyörűségekben gazdag. Ez még talán nem biztosítaná a dráma helyét a kötetben - itt a színház segítségére van szükség: a Győzelmet az írott szövegből ki nem derülően fölszárnyaló veszprémi előadás hitelesíti.” (Tarján Tamás: Rivalda 71—72. Kritika. 1973. június.)

131. Eredeti kézirat; kiadatlan.

132. Fakszimile kéziratmásolat; kiadatlan. Az eredeti kézirat valószínűleg megsemmisült.

133. Fakszimile kéziratmásolat; kiadatlan. Az eredeti kézirat Szűcs Miklós tulajdona.

134. Szűcs Miklós: A Győzelem győzelme. Színház. 1972. júhus. Szeredás András: Öt vidéki ősbemutató. Színház. 1972. augusztus.

135. Rideg Gábor: Egy színházi találkozó elé. Népszava. 1972. április 16.

136. Pest Megyei Hírlap. 1973. január 19.; Népújság (Heves) 1973 . január 20.; Nógrád. 1973. január 23 . Két recenzió is megjelent a közvetítés után: Varga Mihály: Régi ismerőseink. Petőfi Népe. 1973. január 25.; — virág —: Németh László színműve a televízióban. Népújság (Tolna) 1973. január 25.

137. R. /.: Veszprémi Győzelem. Napló (Veszprém) 1973. január 21.

138. Zöldi László: Tévénapló. Magyar Hírlap. 1973. január 24.

139. (-k): Tv-notesz. Esti Hírlap. 1973. január 24.

140. Molnár G. Péter: Ködszurkáló. Latinovits Zoltán írásai. Népszabadság. 1973. január 25.; Rényi Péter: A szubjektivizmus csapdája. Népszabadság. 1973. március 16.

141. „Megállapítjuk, hogy a »Győzelem« volt az első és utolsó Németh László előadás. Csöppet sem örömteli. (...) Majczen Mari és Latinovits nélkül nem ér sokat a veszprémi színház.” (Eredeti kézirat; kiadatlan.)

142. Gerold László: Eszme és sors. Magyar Szó. 1976. december 26.; Koltai Tamás: Színházfaggató. Bp. 1978. 165-184. (Latinovits Zoltán két rendezése); Molnár Péter i.m.; Dobák Lajos írásának egy részlete sokszorosított formában látott napvilágot: Jel-Szó. ELTE-AJTE. 1986. 5. szám. Latinovits emlékszám. 14—28. Veszprémben már Latinovits Zoltán halálának évében, 1976 őszén a színház műsorfüzetében (15 éves a Veszprémi Petőfi Színház. Szerk. Tímár Vera) az 1971-72-es évadot felidéző oldalpáron három képet közölnek a Győzelem-előadásról, kettőt a Különcről. Halálának ötödik évfordulóján a Napló féloldalas terjedelemben emlékezik Latinovits Zoltánra s fényképet a Győzelem-előadás emlékezetes március 15-i főpróbájáról közöl. (1981. szeptember 5.) 1986. október 10-én már arról ír a lap: Latinovits Zoltán rendezőként is „átütő sikereket aratott” Veszprémben. 1988. március 26-án a Színházi Világnap alkalmából Ágh István versével siratja Latinovits Zoltánt a Napló s 1991. szeptember 7-én négy oldalas dokumentum-melléklettel emlékezik a Győzelemelőadásra.

143. Bános Tibor: Pályák és sorsok. Bp. 1981. 339.

144. Jellegzetes példa a Vas Népe 1981. július 5-i számában aláírás nélküli rövid cikk: Cserhalmi György és szerepei. Három mondat az írásból: „Sajnálatosan kevésszer dolgoztunk együtt. Győrött rendezőként találkoztam vele, a »Kispolgárok«-ban játszottam az ő irányításával. Veszprémben a színpadon is partnere lehettem »Az ügynök halálá«-ban.” Hónapokkal később, 1981. november 1-jén jelent meg Garai Tamás írása - Tíz év alatt nyolcvan főszerep - a Fejér Megyei Hírlapban. Az előbb idézett három mondat itt is olvasható. A látszat ellenére a korábban megjelent cikk a későbbi kivonata. A vidéki napilapokat akkoriban kulturális cikkekkel „ellátó” Panoráma szerkesztőség rendelhette meg Garai Tamástól a Cserhalmi Györgyről szóló írást, aki írás közben némileg összekeveri a Cserhalmi Györgytől hallottakat. (Latinovits és Győzelem — Bódy és Győr: ezt zagyválja össze az újságíró!) A végeredmény: a Cserhalmi György által mindig hangsúlyosan említett Győzelem-előadás — eltűnik. A könyvterjedelmfi munkákban is számtalan pontatlanság, elírás, egy és nem megbízható forrásra támaszkodó kijelentés található s a hibás adatközlések (ellenőrzés nélkül) újabb munkákban már mint megfellebbezhetetlen állítások bukkannak újra föl. Pedig nagyon gyakran csak néhány szakkönyvet, folyóiratot, műsorfüzetet kellene kézbe venni a nagy lélegzettel, de kevés elmélyüléssel tanulmány vagy könyvírásra vállalkozó szerzőknek.

145. Hegyi Béla: Latinovits. Bp. 1983. 339.

146. Eredeti kézirat; kiadatlan.

147. Beszélgetés Bozó László főrendezővel. Magyar Hírlap. 1972. március 19.

148. Március 20-án, 22-én, 23-án, 25-én, 29-én a Magyar Hírlap szerint a veszprémi színház különböző helyeken a Különcöt játsza.

149. Eredeti kézirat; kiadatlan.

150. A Vigilia (Hegyi Béla) beszélgetése Ruttkai Évával, i.k. A két fakszimile közölt cédula eredeti példányai feltételezhetően a nyomdai munkálatok során elkallódtak.

151. Eredeti kézirat; kiadatlan.

152. Eredeti kézirat; megjelent: Napló (Veszprém) 1991. szeptember 7. (Fakszimile)

153. Mezei Mária: Vallomástöredékek i.k. 280.

154. Eredeti kézirat; kiadatlan.

260