Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)
Jegyzetek
(Esti Hírlap. 1972. március 3.) A Siklós Olgával készített rövid interjú címe: Veszprémben Németh László-bemutató. Rendező: Latinovits Zoltán. Esti Hírlap. 1972. március 17. 99. „Veszprémben két napos tanácskozást rendezett az írószövetség és a Petőfi Színház az új magyar drámák műhelyproblémáiról.” (Népszabadság. 1972. március 17.) 100. Kitiltott nyilvánosság - K. T. Népszabadság. 1972. március 18. 101. Már Debrecenben, az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején nagysikerű előadásokban dolgozott együtt színész és rendező, Latinovits Zoltán és Pethes György. Amikor 1968-ban Latinovits távozott a Thália Színházból, Pethes György és Latinovits Zoltán Kecskeméten dolgozott ismét együtt: Pethes György rendezésében Molnár Ferenc Liliom című színművének címszerepét játszotta Latinovits Zoltán. (Bemutató: 1968. november 15.) 102. Hangfelvétel, 1986. április 10. 103. Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete i.k. 193. 104. Baló Júlia: Sztárinterjúk forgatás közben i.k. 21. Az interjú korábban megjelent, szerkesztett, rövidített változatában (Színház. 1976. augusztus) ezek a mondatok nem olvashatók. 105. „Németh László: Győzelem - Tegnap este tartották Veszprémben Németh László Győzelem című drámájának bemutatóját. Felvételeink a darab főpróbáján készültek.” (Napló. Veszprém. 1972. március 18.) A három képet a szokásoknak megfelelően közölték, de az „szokatlan” volt, hogy sem a színészek, sem a rendező nevét nem említették, nem tüntették fel. 106. Koncz István: Németh László: Győzelem. Napló (Veszprém) 1972. március 19. 107. Koncz István: Szocialista hazaszeretet — és internacionalizmus. Napló (Veszprém) 1972. április 30. 108. A Petőfi Színház és a Napló szerkesztősége a színházlátogató és olvasóközönséghez. Napló (Veszprém) 19 72. március 25. 109. Hangfelvétel és gépirat. 1977.; Perlaki Róbert állítja: Pétervári István és Pethes György nem készült akkor este Pestre utazni. Bizonyítani egyik állítást sem lehet. 110. Ruttkai Éva más-más hangsúllyal, árnyalatbeli különbségekkel, de sokszor, sokaknak elmesélte a baráti „kihallgatás” történetét. (Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete i.k. 12 9.) Latinovits Zoltán is tudott természetesen a történtekről. (L. 157. jegyzet.) A hivatalos értesítés a következő napokban már nem érkezett meg!!! 111. Eredeti kézirat; megjelent: Napló (Veszprém) 1991. szeptember 7. (Fakszimile) 112. „A Győzelem színpadát készen, már bejátszva láttam. A bemutatón nem vettem részt, hazautaztam. Úgy éreztem, megtettem mindent, amire kért, biztos voltam sikerében. Unszolására sem akartam maradni, talán mert menekültem a premiert megelőző feszült atmoszférából, de azért is, mert nem akartam elvonni egy pillanatra sem a koncentrációtól. Bár tettem volna.” (Molnár Péter: Latinovits Zoltán Németh Lászlót rendez i.k. 102.) 113. Baló Júlia: Sztárinterjúk forgatás közben i.k. 24. 114. Latinovits Zoltán: Ködszurkáló i.k. 74. és 52-53. 115. Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete i.k. 194. 116. A színész és a rendező által létrehozott művészeti alkotást, a színjátékot a magyar szerzői jog nem védi. Latinovits Zoltán természetes emberi ösztöne viszont a magáénak, tulajdonának gondolta az előadásba beépülő színészi ötleteit, gondolatait, játékait s különösen magáénak rendezői elképzeléseit. (Latinovits Zoltán: Ködszurkáló i.k. 24-25. és 30.) 117. S. O. II. 14. 118. Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete i.k. 129. 119. Baló Júlia: Sztárinterjúk forgatás közben i.k. 24. 120. Színházművészetünkről. Szerkesztette: Antal Gábor. Bp. 1983. 121. Rideg Gábor: Győzelem. Németh László-bemutató Veszprémben. Népszava. 1972. március 22. 122. Lukácsy András: Győzelem. Németh László ősbemutató Veszprémben. Magyar Hírlap. 1972. március 2 9. 123. Koltai Tamás: Győzelem. Németh László színműve a veszprémi Petőfi Színházban. Népszabadság. 19 72. április 7. 124. Fakszimile kéziratmásolat; kiadatlan. Az eredeti kézirat Koltai Tamás tulajdona. 125. Film Színház Muzsika. 1972. március 25. 126. Illés Jenő: Veszprémi Petőfi Színház: Győzelem. Film Színház Muzsika. 1972. április 8. 12 7. A később említendő négy íráson kívül még egy rövid kritika jelent meg; szürke, érdektelen (és sajátos áthallásokat tartalmazó: „Latinovits számára jó alkalom ez a darab színházhoz való viszonya, színpadi világot teremtő kultúrája bemutatására.”!) írás: J. B.: Németh László: Győzelem. Dunaújvárosi Hírlap. 1972. május 9. 128. Dobák Lajos hangsúlyozza, hogy ez nem csupán hangulati elem: az előadások belső fegyelmezettsége is töretlen volt egészen az utolsó előadásig. (Gépirat. 1977.; Napló. Veszprém. 1991. szeptember 7.) 129. Tarján Tamás: Németh László: Győzelem; Illés Endre: író vagy bohóc? Kritika. 1972. május. 130. Tarján Tamás egy évvel később, amikor a Győzelem-előadás szövege a Rivalda-kötetben megjelent, a könyvről írott bírálatában egy bekezdést szán a Győzelem szövegére s ismét azt hangsúlyozza: 259