Németh László - Latinovits Zoltán: Győzelem - szövegek, legendák, dokumentumok - (Budapest, 1991)
Németh László: Győzelem (1941)
feszélyező érzés: a megbotránkozás sok, a duzzogás nevetséges ... Az ember nem lehet féltékeny a felesége pincsijére vagy inasára. Ágnes. Az önérzet indokolatlan ... Odanyújtja a kabátját. Megkérhetem, hogy ezt a kabátot bevigye, s Ila nővéremmel a kisgyermek köldökéről beszélgessen? Rudolf. Mért gondolja, hogy most ez a legokosabb, amit tehetek? Ágnes. Mert odabenn nincs egyetlen szellemes ember sem. S énnekem meg kell várnom itt apáékat. Rudolf. Ez is sport: a partner rossz óráját elviselni ... Egyetlenegyszer. Átveszi a kabátot, s bemegy a kerthelyiségbe. Ágnes a korláthoz húzódik, s a Balatont nézi. Sántha és a kis tiszteletes igen lassan jönnek. Sántha mélyeket lélegzik beszéd közben. Sántha. Nagyon szép, amit csinál, tiszteletes úr. Nekem már az apám is tanár volt. Azaz, ő igazán, mert engem csak az egyetem tett azzá. Mindig bámultam, hogy akkora tudással, olvasottsággal sosem támadt kedve könyvet írni, a halhatatlanságba kapaszkodni. Az óráira készült, többet, mint én az egyetemiekre: játékdélutánokat, tanulmányi kirándulásokat szervezett. Aki nyolc évet járt nála, minden pesti múzeumot, minden magyarországi várat ismert; Olaszországba, Konstantinápolyba is elvitte őket. Amíg élt, nem értettem, hogy lehet egy embernek mindenét így odaadni. Hogy még nevet, munkákat sem gyűjt az önzetlenségével. Ma már értem: ő lelket gyiájtött. Mert a közösségi munka, az ilyen is, mint a tiszteletes úré, lélekkel jutalmaz. Nagy, szellős, minden szépnek átjárható; az én dohától tiszta lesz tőle a lélek ... Ez, persze, még szebb: felnőttek előtt nyitni meg, amiből sorsuk kizárta őket. Akik értik, hogy mit kapnak. Egy lateiner gyerek sosem tud ilyen komoly lenni. Az áhítatot éreztem bennük. Tiszteletes. Igen; sokszor röstellem magam az emberi tudásért vagy helyesebben, azért, amire mi megtaníthatjuk őket — hogy olyan komolyan veszik. Sántha. Ne szégyellje: a betűvetés is csodás nagy mágusi tudomány, ha áhítattal tanulják. Az áhítat mindent megnöveszt ... még azt a kis gyatra semmit is, amit tudásnak hiszünk. Bevallom, irigylem magát. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt énnékem is voltak ilyen terveim. Amikor ennek az országnak a kórdiagnózisát felállítottam: hisz ismerik. De akkor még kényszerzubbony járt ezért ... Egy elhagyott majorba parasztgyerekeket szedni össze: énekeltetni, tanítani őket ... Ma más. Maguknak már könnyebb ... Csak a házasságával vigyázzon. Még nem nős, ugye? Tiszteletes. Nem, még nem ... Bár nem mondhatom, hogy a lelkem is olyan gyűrűdén, mint az ujjam ... Sántha. Vigyázzon: nehogy azt adja oda mátkapénzben ... Csak mi, férfiak, tudunk osztályon kívül élni; mint igazi értelmiség ... A nő rögtön keres valakit, aki alatta s aki fölötte van. Tedd ki akárhová, ő osztályba szövi magát. S mihelyt az ember nem lelkipásztor, hanem egy papnénak a férje, akkor kénytelen a jegyzőné nézeteinek is férje lenni. Tiszteletes. Ó, az én menyasszonyomat, vagy aki gondolom, hogy az lesz, nagyon érdeklik ezek a dolgok. Sántha. Tudom, tudom ... De ez sokszor még veszedelmesebb. Egy asszony, aki önzőn és zsarnokin megáll a maga világában, becsületesebb sokszor, mint aki ... De különben mit rontom, ami úgyis nagyobb vár mindennél: az ifjúság illúzióit. Erről az Ács Lajosról mi a véleménye? Tiszteletes. Én nem eszményítem őt, mint a titkár úr. Ebből sosem lesz olyan közösségi ember, mint a professzor úr mondta az apjáról ... Sokszor elrémül az ember, mennyi érvényesülési düh van ezekben a földből kiszántott koponyákban. Nincs mértékük szinte: azt hiszik, amit el tudnak gondolni, azt meg is szerezhetik. Ez az Ács Laji azonban ravasz és óvatos is. Benne van a jobbágyszimat. Úgy gyűjti s félti az erkölcsi vagyonát, mint paraszttársai a pénzt vagy a földet ... És ha kell, brutális is tud lenni. Sántha. Szóval, igazi vezető. Azt hiszi, hogy nyers, forró érvényesülési ösztön nélkül lehet nagy dolgot csinálni? ... Ne is legyen olyan közösségi ember, mint az apám. Az élet nemcsak ajándék: jog is. Az ajándékozás a fáradtabb, magányos lelkek nemessége. Akik csapatban vagy csapattal jönnek, tudjanak követelni ... s ha kell, durvák lenni 20