Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)
A jugoszláviai Vajdaság Szabadkai Népszínháza 1945-ben a legkitűnőbb amatőrökből verbuválódott, a legkisebb falucskában is hirdette a magyar szó szépségét, ma már veszélyben van. 1985-ben mutatták be a város szülöttjének, Csáth Gézának A varázsló c. müvét (színlap). Az újvidéki színház 1974 óta működik. Legszebb korszakát az erdélyi Harag György működése alatt élte. Tolnai Ottó: Végeladás az egyik legkedveltebb darab helyi író tollából (színlap). Kolozsvár színházi életének kezdeteit már jól ismerhetjük, hisz nagy hagyományokkal rendelkezik. A már említett Harag György rendező neve tovább öregbítette a színház hírnevét. Sütő András darabjait: a híressé vált trilógiát, Illetve tetralógiát is elóször Harag rendezése vitte sikerre. A sorozat első darabja: A lócsiszár virágvasámapja (1975) volt (Színlap). A legújabbkori erdélyi színjátszás nagy .öregje" a .Mester”, színészrendezó-színészpedagógus: Kovács György. A marosvásárhelyi Székely Színházban és a Kolozsvárról idehelyezett és most is itt működő, Szentgyörgyi Istvánról elnevezett Színművészeti Főiskolában egyként otthon volt. ő rendezte Örkény István klasszikussá vált Macskajáték&t Tanai Bellával a főszerepben (1972) (Szlnlap). A színvonalas szatmári színház alapítása Nagybányán történt 1953-ban, ahova a Szentgyörgyi Színművészeti Intézetből elszerződött 17 fiatal. 1956- ban átköltöztek Szatmárra és ott alapítók lettek. Harag György 1950-ben végzett, de miattuk inkább tanári állását és kolozsvári színészségét is otthagyta, hogy rendezőként, művészeti vezetőként álljon melléjük. Kányád! Sándor írta a nagybányai színészek búcsúztatóját, darabjait szívesen játsszák ma is, pl. a költő Ünnepek háza c. müvét (1971) (Színlap). A Koloz jvárott 1946 és 1948 között működő Dolgozók Színháza települt át Sepsiszentgyörgyre 1948 nyarán. Népszínházi elkötelezettségeihez magyar klasszikusunk bemutatása és műsoron tartása is hozzátartozott, míg lehetett (Bánk bán színlapja). Kántor Lajos, erdélyi irodalomtörténész a .vidám játékok — és a költészet színpadának" nevezi a nagyváradi színházat, amely Méhes György legtöbb vígjátékát bemutatta (1967 és 1981 között nyolcat), így a Barbár komédiát Is mindjárt elsőként (szlnlap). Székely Jánost Caligula helytartója c. darabjáról ismerik a legtöbben. Irgalmas hazugság című, Gaál Gábor tragédiájából ihletódött verses drámája a temesvári magyar színházban jobban megállta a helyét, mint a nagyváradi ősbemutatón. Temesvár egyébként a 70-es években különösen sokat tett a romániai magyar színművek megismertetéséért (színlap). Erdélyben más volt a jelentőségük az irodalmi esteknek Is, mint Magyarországon. A költők gondolatainak, az erkölcs parancsainak terjesztésében kitűnt a tragikus sorsú Visky Árpád. Versmondását Latinovits Zoltánéhoz hasonlították. Színésznek is elsőrangú volt, míg hagyták játszani, élni... Nemes Leventével közös Eszmélet c. József Attila-estjének színlapjával, és az ugyancsak sepsiszentgyörgyi művész, Plugor Sándor róla készített tusrajzával emlékezünk rá. * * * A kiállítás anyaga napjainkban a színházi műhelyekben folytatódik estéről estére, jelenetről Jelenetre. 22
