Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)

között a biztos szereptudás, az együttes munka Igénye a legfontosabb, de a látvány megteremtésére ugyanilyen súlyt fektet. A „trükkök" tömegét vonultatta fel a másfélszáz előadást megélt Ördög pilulái-ban. Második indulásakor rendezte meg a szabadságharc volt tüzére, az önkényuralom legfőbb ellensége, aki missziónak tartotta a „Hazafiság a nemzetiségnek” teijesztését (színházára Is ez volt kiírva) a Bem hadjárata c. nagyszabású látványosságát, amibe még a Gellérthegyet, az azon felállított ágyúkat, tűzijátékot is belekomponálta. Bécsbe is eljutottak vele, ott azonban forradalmi hangvétele miatt betiltották.

Kassai Vidor lefestette feleségét, az ifjú Jászai Marit, akivel együtt szerződött le Kolozsvárra, majd elváltak. A férfi 1880-ig játszott itt, de utána is gyakran visszatért vendégjátékra. Ezután a pesti Népszínházba kerül.

Festményei között megtaláljuk a Nemzeti másodgenerácíójának legfőbb tagjait, például az idős Szigeti Józsefet, Réthy Mihály .komát” Tóth Kálmán Nők az alkotmányban egyik korteseként, Szathmáryné szerepképét, és természetesen színházának majd minden tagját. Önmagát is többször lefesti például a Mikádóban, A peleskei nótáriusban és sorolhatnánk, de megörökíti Hegyi Arankát Hervé: Lili c. operettjében, Blaha Lujzát, Fedák Sárit a Vígból ismert Hegedűs Gyulával; és olyanokat, akiket a színháztörténet méltatlanul vagy méltán elfeledett: Együd Istvánt, Szathmáry Árpádot, aki állítólag Szigeti József természetes fia volt, ám az biztos, hogy Szathmáryné Farkas Lujza gyermeke, Szoyer Ilonkát stb. Kiállításunkon a sorozat többsége látható.

Kassai egyik képén már láthattuk, a teremben „érinthető közelségben" van a legsikeresebb operettprimadonna, az igazi sztár Fedák Sári azaz Zsazsa. Arcát Lányi Dezső róla készült márványportréjáról mintáztuk, ruhája a Vén diófában viselt jelmeze. Igazi csillag volt, a primadonnák minden hibájával és erényével együtt. Rákosi Szidi színiiskolája óta, mióta „Szidi mama kiközvetítette” Beöthy László fiának a feltűnően tehetséges és mindenben feltűnő lányt, karrieijének végéig a közfigyelem kereszttüzében állt. Ennek érdekében mindent el is követett. A primadonnaharcban „legyőzte" pl. Küry Klárát. Nagy sikere van a Bob hercegben a Népszínház színpadán, falrengető tapsokat arat a János vitéz címszereplőjeként. (Mindkettő nadrágszerep.) Külföldön játszik, áthajózik Amerikába, majd visszatér és a Pompadourral hihetetlen diadalutat Jár be a Fővárosi Operett Színházban. 1924- ben fellép Lengyel Menyhért Antóniájában, amivel nemcsak idehaza hódítja meg a közönség szívét, hanem külföldön is. Közben pedig állítólag eltagadott gyereket szül Degenfeld Imre grófnak, akit házasság helyett arisztokrata családja idegszanatóriumba csukát; hosszú és viharos kapcsolatot folytat Molnár Ferenc íróval, rövid időre a felesége is lesz; miután a férfit nem sikerül megtartania, bosszúból ál-Rudolf Valentinot „futtat” Amerikában; filmet csinál Hollywoodban és Los Angelesben, hamisan tanúskodik; a második világháború után pedig a Népbíróság 2 évi börtönre, mellékbüntetésül vagyonárnak elkobzására és a közügyektöl való 10 évi eltiltásra ítéli nyilas gyanú miatt; fogházban ül, majd 1955-ben magányosan, vidéki száműzetésben hal meg.

Fedáik Sári életútjának felvázolásával nagyon előreszaladtunk. Egyelőre a múlt és a jelen század határán állunk. A XIX. század második felében nemcsak a fővárosban szaporodtak el az új színházépületek, hanem szerte az ország-13