Nagy Adrienne: Köszöntünk, színház, szép tündérvilág! Jelenetek a magyar hivatásos színjátszás 200 éves történetéből. Kiállítási kalauz (Budapest, 1990)

képet választotta kl féijéről a neki átengedett helyiségben, ahol napokon keresztül rendezgette a kiállított tárgyakat. A Nemzeti Színház 1937-es jubi­leumi kiállításán is szerepelt a festmény. Azt a sok könyvet, melyek között angol és francia nyelvűek is vannak szép számmal, azaz Szerdahelyi Kálmán könyvtárát, nem a szalonban helyezték el. Szerdahelyi nagyon müveit volt, aki sokat fordított, szeretett utazni és élmé­nyeit tanulmányokban rögzítette. Megpróbálkozott szaklap szerkesztésével Is. Vezető egyéniség, akinek a színiakadémia megszervezésénél Is kitűnő javas­latai voltak. Rendezéseit ugyanolyan siker kísérte, mint alakításait. Szerda­helyi József, nagy tehetségű édesapja hiába óvta a színészettől, a hajlamot nem lehet gúzsba kötni. Könnyed, szimpatikus, határozott, elegáns egyénisége főként a szalongavallérok megtestesítésekor érvényesülhetett. Örömmel hall­gatta a közönség Mercutlo, Tartuffe, Lear Bolondja, Orgon vagy Llliomfl szerepében Is kellemes orgánumát. Bonvtván, aki nemcsak a nők, hanem Szigligeti Ede kedvence is volt, szerepeket írt az alkatára. Szerdahelyi Kálmán, a természetes színpadi beszéd, a társalgási stílus úttörője 1868-tól .hivatalo­san" is nagy tekintélyű, befolyásos egyéniség, a vígjátékok rendezője lett a Nemzetiben. Lelkesedésére jellemző, hogy képes volt lakásukból átszállítani a szükséges bútorokat és kellékeket, ha színpadi elképzelése úgy kívánta. Vidéki turnéin, főként Erdélyben, ahonnan elindult, óriási lelkesedés kísérte. Elsősorban akkor, amikor nem bírván visszakapott első felesége, azaz Prielle Kornélia nélkül létezni, utána utazott, és a francia szalondarabokban együtt léphettek fel. Sajnos, a szívbaj kegyetlenül és fiatalon végzett vele. Az általa is „hattyú­dalának nevezett fellépés Moreto: Közönyt közönnyel c. darabjában volt 1872. szeptember 30-án. A halál Nagybányán végzett vele, onnan kellett hazaszállí­tani. Pedig Kolozsvárra akart utazni, ahol pályáját kezdte, és ahol 1861-ben így köszöntötték; Téged isten küld a vészbe, Hogy enyhítnéd gyötrelminket... Tejó kedvnek nagy művésze, Oh, mulattass minket! Egyedül maradt tehát a bájos és törékeny Prielle Kornélia, akit kis híján Petőfi Sándor is eljegyzett. A színésznőnek férjén kívül még két szerelme volt; szülőföldje, ahonnan sohasem szakadt el igazán; és a színpad, ahol elsősor­ban a szalonheroinák szerepkörében aratott nagy-nagy sikereket érdekes hanghordozásával, divatot diktáló eleganciájával. Hosszú ideig megtartotta lányos alakját, így idős korában is Játszhatott fiatalabbaknak való szerepe­ket. Memóriája pedig nagyon sokáig megmaradt, ahogy szellemessége is. Intelligensen tudott szerepkört váltani, ami Csiky Gergely nevéhez kapcso­lódott, ugyanis a frenetikus sikerű, korszakalkotó A proletárok Szedervári Kamillájában tért át az anyaszerepekre, és a hajdanvolt pap neki írta a legkedvesebb matróna- szerepét, A nagymama Gróf Szerémynéjét, azaz a címszerepet is. Ahová ment, a tisztelők ajándékai várták. Szülővárosában, Máramarossz­­igeten egy kis szobát nyitottak, ahol felhalmozták az emléktárgyak egy részét. Ma már hiába keresnénk, a vitrinben csak egy-kettőt állítottunk ki mutatóba. 11

Next

/
Thumbnails
Contents