Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)
Magyar darabok
SCHWAJDA GYÖRGY: DÁVID ÉS AZ EGEREK (Mesejáték 2 részben, prózában, 15 szereplővel - 10 ffi, 5 nő, egy általános teret jelző, könnyen variálható díszlettel.) Lelőhely: Magyar Színházi Intézet (Q 12 389) Schwajda, miként előző darabjában, itt is sajátos világot teremt. Klasszikus meseelemeket és jellegzetesen mai szituációkat, beszéd kultúrát gyúr eggyé. Ettől a kikacsingatósan ironizáló, vagy épp önironizáló hangvétel. E hangvétel "pikantériájára" épülnek - néhol már-már erőszakoltan is -, ezek a vidám-szomorú történetek. Sokmozgásos, nyelvi találékonysággal átszőtt mesekaland e játék is. A darab szerkezete az oda-visszavándorláson alapul, melyet olykor megszakít egy-egy clown-szám, vagy a szentenciózus didaxis némely megnyilvánulása. Ezeket a szövegrészeket némi sűrítés, húzás pergőbbé teheti. Lehetőség nyílik így a figyelmet végig fenntartó vándorlás szerencsésebb ritmizálására, s a szórakoztatva tanításra is. 7. x Mária Terézia és Bagarol, ez a két "jópofa" egércimbora, megadni készül magát a kilátástalanságnak. az ember ugyanis lerombolja a régi házakat, a biztos lakókat, az egerek kiszorulnak mindenhonnan. Azt már sejtik, hogy védekezniük kell, hogy tenniük kéne valamit, de hogy mit,azt még nem tudják, ész dolgában ugyanis... így végső elkeseredésükben betörnek egy atomtudóshoz, ellopni annak eszét. Az éjjeliszekrényen hagyott műfogsor analógiájára azt remélik, ez is csak úgy elemelhető. Ész helyett azonban csak a tudós álmos kisfiára akadnak rá. Dávid megérti a sopánkodó egereket, akik arra vágynak, hogy emberré lehessenek: így kikerülnének szorult helyzetükből. Az egerek kérdésére - hogyan lehetnek emberek - nem tudja a választ, sőt ő is kérdésekkel van tele. De az egyetlen, aki megadhatná a vágyott válaszokat; édesanyja már nem él. Meg kell tehát keresni, hisz nem tűnhetett el csak úgy. Vele tart a két egér is, talán választ kapnak ők is.- 22