Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)

Magyar darabok

Hogy miért kell itt sántítania mindenkinek? Az ok egyszerű; a király biceg. De nem születésétől, hanem csak attól fogva, mióta Tudálékos olyan pár cipőt húzott suttyómba a lábára, melynek egyik sarka jóval nagyobb, mint a másik. Ám ezt nem is sejti a király, hisz ő még sosem hajolt le.

János "meséjével" elkápráztatva az őröket, bakóként jut be a palotába. Bakóként, hiszen Bájost - kiről a katonák nem is álmodják, hogy Sánta-Bánta lánya -, mint törvényszegőt ki akarják végezni. Nagy ezért a csodálkozás, mikor az "álbakó" az elveszettnek hitt királylányt leplezi le a fogolyban. A legény ezután fényt derít a cipó igazságára is. Felhatja a palástot, s megszabadítja bicegésétől a későn eszmélő uralkodót. A királylány keze, s a fele ország őt illeti már, de örökli a bólogató haszontalanok hadát is, akik cseppet sem esnek kétségbe a változások láttán.

"Majd másként sántikálunk ...

Kétszer kettő eztán négy lesz".