Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)
Magyar darabok
3o. JOACHIM KNAUTH: A PORTUGÁL HERCEG (Der Prinz von Portugal) (NDK-beli mesejáték két felvonásban, szereplők: 4 nő, 7 férfi, színhely 6, amely két alapdíszlettel megoldható). A mesejáték eredeti mű. Lelőhely: Magyar Színházi Intézet (Q 9 177) - német nyelven A portugál herceg meséje a Midász király mondájára vezethető vissza. A görög monda szerint Pan és Apollo költői versenye alkalmával Midász az előbbinek adta az elsőséget. Apollo ezért szamárfülekkel büntette. Midász a friz sapkája alá rejtette furcsa füleit, de borbélya megtudta a titkot, s nem tudta magában tartani, gödröt ásott és abba kiáltotta. Hamarosan nád nőtt e helyen, és szerte-susogta Midász titkát. Joachim Knauth kedves humorral, finom iróniával szövi át a mesét. Dramaturgiai szerkesztésmódja egyszerű, az alapkonfliktus az igazság-hazugság harcára összpontosul. (A darabot jelenleg Berlin-NDK-ban, a Volksbühnében játsszák, sikerrel.) x A portugál királynak nem született utódja, ezért egy szép napon a három tündérhez, Morganához, Meliurhoz és Melisandéhoz fordult segítségért. Ök megsajnálták és megígérik, hogy 9 hónap múlva utódja születik. A király titokban akarja tartani, hogy csak tündérek közreműködésével születhetett trónörököse. Amikor a tündérek a kis herceg bölcsőjéhez látogatnak, felháborodnak a király hazugságán, s elhatározzák, hogy megbüntetik. A szépség és okosság ajándéka mellé a harmadik tündér hosszú szamárfüleket ad a trónörökösnek. A hercegnek állandóan sapkában kell járnia, nehogy az ország népe tudomást szerezzen hatalmas füleiről. Amikor a fiú már kamasszá serdült, a király magához hivatja az országa legjobb borbélyát, akinek halálbüntetés terhe mellett hallgatást parancsol. A borbély azonban nagyon szenved a titoktól,- 7? -t
