Kovács Gábor (szerk.): Paletta 1988. Válogatás gyermekdarabok szinopszisaiból (Budapest, 1988)

Magyar darabok

19.

SZAMUIL MARSAK: A BALSORS ÉS A KATONA

Szovjet mesejáték 4 képben, prózában. Fordította: Bojtár Endre.

Szereplők: 18 - 16 férfi, 2 nő - (+ násznép), helyszínek: erdő, cári lakosztály, paraszti kúria.)

Lelőhely: Magyar Színházi Intézet (Rj Q 32 610)

Marsak történetének dramatikus í^e két pontból szerkesztődik (drámai küzdelem a balsorssal, szerelmi szál líraisága). A cselekményt e két ellenpontozó motívum lendíti folyamatosan tovább. Emberméretű küzdelmek, egyéni tragédiák sorjáznak előttünk a Balszerencsével folytatott viaskodásban, s a végül beteljesülő szerelem sem adomány csupán, tenni kell érte, sőt szenvedni is.

A középpontban etikai kérdések állnak; másokra vetíthetjük-e saját szerencsétlenségünk? Mérgezhetjük-e a magunk keservével környezetünket? Boldogok, vajon lehetünk-e így? Marsak úgy tartja; nem. Elveti a könnyebbnek ígérkező megoldást.

A katona, ha már rászakadt a balvégzet, nem próbál fejvesztve szabadulni tőle. Nem másra ruházza át, hanem megvív vele. Csatákat ugyan veszít, de a háborút megnyeri. A lét harcát, hol az előbb még diadalmas ügyeskedők, végül csak szánalmas koldusai lehetnek a boldogságnak.

Az egymást követő konfliktushelyzetek megalapozta feszültséget szerencsésen oldják a fordításban élvezetesen visszaadott komikus motívumok, (cári álvadászat, a francia kérő). A jól ritmizált játék így nem válhat vértelenül patetikussá, hanem eleven élményként szórakoztat is.

x- 50 -