Bóna László (szerk.): Entwurf zu einen ungarischen Nationaltheater, Pressburg 1779. (Budapest, 1987)

Staud Géza: Az első szó a Nemzeti Színház ügyében

ricae című latin nyelvű munkájában újból összefoglalja a röpiratról szóló adatokat: „Retroactis 70 annis, quum nempe magis probaretur linguae patriae utilitas, prodiit anno 1779 sermone tentonico, sine nomine auctoris, Posonii apud Länderer opusculum in 8vo hac inscriptione: Entwurf zu einem ungrischen Theater in einer Rede an das Vaterland. In oratione ista graviter et nervose exponuntur emolumenta, quae adferat in Ungaria scena sermonis patrii, propositis mediis ad condendum et conservandum ejusmodi theatrum idoneis. Sed institutum tale tunc maturitate caruit: Nobilitas enim Ungara illecebris simplicis vitae rusticae capta, peregrinumque despiciens luxum, hybemo etiam tempore per aliquot tantum dies urbes invisere solebat. Nobilitas in urbe habitans quae actione delectabatur Comoedorum, Germanorum praetulit dramata germ, quae in compluribus regni agebantur urbibus...” (Posonii 1830. Caput X. 104—5.p.)

Az idézetekből kitűnik, hogy a kortársak egyértelműen egy Frendel nevű, német anyanyelvű, de magyar érzelmű kapitányt, ún. hungarust tartottak a mű szerzőjének. Ennek ellenére Szinnyei József a Magyar írók élete és munkái című nevezetes, 14 kötetes munkájában ellentmondó adatokat közöl. Frendel Istvánt a pozsonyi selyemszövő üzem igazgatójának nevezi, viszont felhasználja a fent ismertetett leírások elemeit. Másrészt munkája utol-9