Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)

másra lábát. Hangulata lírai, álmodozó; ilyenek a fiúk, ha eljött az első szerelem kora. Nagyjelenete Benvolióval, amely Shakespeare­­nél néhány oldalt vesz igénybe, teljesen elmarad — először is azért, mert egy filmből mindig ki kell hagyni részleteket, hogy ne legyen olyan hosszú és vontatott, mint néhány Shakespeare-elő­­adás, másodszor pedig azért, mert Romeo első megjelenése itt szemmel láthatólag csak arra való, hogy bemutassák a nézőknek ezt a kedves legénykét. Bemutassák, milyen fiatal és kedves, a csetepatéhoz pedig semmi köze, sőt, épp ellenkezőleg, lírai han­gulatban van, és lénye mintegy felkészült a Júliával való találko­zásra. így viselkedik a West Side Story fiatal hőse is. Épp arról énekel, hogy eljő a szerelem, amikor barátai eljönnek érte, hogy belerántsák a verekedésbe. A West Side Story a Romeo és Júlia modern átdolgozása; nagyszerű alkotás, de nem a sokrétűség az előnye, hanem valami egészen más, amiről most nem kívánok beszélni. Shakespeare azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek a West Side Story nyomán tűnik. Először is: Shakespeare a szolgák Romeo megjelenése előtti csatá­ját és magának Rómeónak a megjelenését sem csupán a kontraszt elvén építette fel. Itt úgymond, az aljanép csatázik, azután megje­lenik egy tetőtől-talpig lírai alkatú fiatalember. Lehet, hogy Ro­meo valóban lírai alkatú, de az utóbbi időben érthetetlen dolgokat művel. Zárkózott, nehéz szóra bírni. Órákon át kószál, távol a háztól, és komor hangulatban tér haza. Bezárkózik szobájába, be­csukja a spalettákat, éjjé változtatja a napot, s könnyes szemmel veti magát ágyára. Ez természetesen nem rendezői kitaláció, ez a shakespeare-i szöveg. Az apa azt mondja, szeretné megérteni fiát, de nem képes rá. Montague-nak aligha lenne ilyen nehéz megértenie fiát, ha az egyszerűen csak szerelemre vágyna. Az apát rendkívül nyugtalanít­ja Romeo komorsága. A fiú nem vesz részt az összecsapásokban és a késelésekben, de ki tudja, hátha olyasmi dúlja fel a lelkét, ami még ezeknél is szörnyűbb? Ezért fordul Mantague fia unokatest­véréhez, aki egykorú Rómeóval - talán ő ki tud deríteni valamit. Az utcai csetepaté után azonnal beszél erről Benvolióval, annak ellenére, hogy a herceg épp az imént csúnyán leteremtette. Úgy tűnik, nem ez a legalkalmasabb pillanat rá, hogy unokaöccsét ki­­fagassa, vajon mi bántja Rómeót. De az apa mintha mégis kapcso­latba hozná a két dolgot, s lehet, hogy igaza is van. 73

Next

/
Thumbnails
Contents