Efrosz, Anatolij: Szerelmem, a próba - Korszerű színház (Budapest, 1982)

Olyan természetesen játszottak, mint a gyerekek, de felnőtt emberek lévén megértették azt a gondolati töltést, amelyet mi fontosnak tartottunk a darabban.

Azóta nem tudok megszokott dobozszínpadot alkalmazni, mert kalitkának érzem. Előfordulhat azonban, hogy valamikor a jövőben nem kisebb lelkesedéssel írok le egy kényelmes kis színpadi lakást. Ki tudja, milyen váratlan lépésre késztet holnap bennünket a szakadatlanul változó kor.

Egyelőre azonban Moliére öltözőjében vagyunk. Ám ha úgy tetszik, templomban — ez itt az orgona, ez a feszület. Ha úgy tetszik, a Palais Royal színpadán vagyunk, ahol most fog fellépni Moliére. Ez egyébként nem csupán színházának a színpada, hanem az öltözője is. Az ágy nemcsak az ő ágya, hanem királyi trónus is, s egyszersmind az érsek gyóntatófülkéje. Végül pedig, ha úgy tetszik, ez a színpadi káosz nem más, mint Moliére boldogtalan és zűrzavaros élete.

Egyre ezt ismételgetem a színészeknek: „húsdaráló". Ezen „darálják át" Moliére-t. S az író egyre borotválatlanabbá, ijesztőbbé válik...

A színpadon mindenféle kacat, a mutatványos bódé és a templom keveréke. S ha megkérdeznék, végül is mi ez itt? - azt válaszolnám: SZÍNHÁZ!

... Az előcsarnokban pedig Van Gogh két önarcképét szándékoztuk kiakasztani — a fiatal művészt hetyke sapkában és az idősét, bekötözött füllel, az őrültek házában.

I^ülönböző színházakban rendezősködtem. A Központi Gyermekszínházban Szperantovával, Voronovval, Nyejmannal, Csernisevával, Perovval dolgoztam együtt; a Lenini Komszomol Színházban Giacintovával, Szolovjevvel, Vovszival; a Mosszovjetben Ranyevszakajával és Pljattal; a Malaja Bronnajában Tyenyinnel. Büszke vagyok erre a névsorra. Persze ezzel kapcsolatban elméleti megállapításokat is tehetnék. Mint például: az idősebb nemzedék színészi játékát ilyen és ilyen vonások jellemzik. Én azonban nem ismerek sajátos, csakis az öregek játékát jellemző jegyeket. Durov természetesen különbözik Pljattól, de ennek nem az az oka, hogy egyikük az ifjú generációhoz tartozik, a másik pedig az idősebbhez. Egyszerűen más iskolához tartoznak.

64