Kósa Károly (szerk.): A Szolnoki Szigligeti Színház adattára és bibliográfiája 1951 - 1978 (Budapest, 1979)
Cenner Mihály: Fejezetek a szolnoki színészet történetéből
Botcsinálta doktor c. vigjátékát, Nestroy: Lumpácius Vagabundus c. darabját, Telepy György, a kitűnő színész és diszletfestő fordításában, Schikaneder: Csörgősipka, Schiller: Frigyesi Elek vagy a Vashámorba menetel c. drámáját, Balogh darabjai közül a Ludas Matyit és a Tündér Ilonát, valamint a Cserni Györgyöt, amelyet bucsuelőadásként a szabadban játszottak el. Tizennégy tagú társulatában maga és felesége, a hires, szép Tenkler Lizi is fellépett, foglalkoztattak egy férfi táncost: Egri Jánost, szerződtettek alkalmi zenekart a zenés darabokhoz, s az előző társulatnál szerepelt Nagy Mihályné Balogh társulatának is tagja volt. A közel négyhetes idény a Napló tanúsága szerint jól jövedelmezett. Balogh István és társasága Szolnokról Abonyba ment. A következő színtársulat ezután 17 évre, 1853-ban jutott el Szolnokra. A hosszú pauzát a szabadságharc és az azt követő elnyomás okozta. Tudjuk, hogy 123 színész honvédként harcolt 1848-49-ben, s Világos után sokan menekülni, bujdosni kényszerültek. Kétszery József 1853. júniusában vitte társulatát Szolnokra. Ö maga akkor j már javakorabeli ember volt, régi színész és színigazgató, akinek társulatában egy/ kor Petőfi Sándor is megfordult. Kétszeryék szereplés után szinte állandósult a szinészet Szolnokon. Természetesen ezt úgy kell érteni, hogy ezután gyakran keresték fel a várost különböző színtársulatok. Az idény néhány hétig tartott, többnyire nyári időszakban. 1860-ban Hegedűs János Magyar utcai házának kertjében szinkör épült, s ettől kezdve szinte évenként tartottak színi előadásokat Szolnokon. 1870-ben a fürdőkerti arénában játszottak, s vendégként Egressy Ákos is eljött. A következő évben a Ratics Mihály-féle szinkör adott hajlékot a színészeknek. Az egymást váltó színigazgatók közül említésre érdemesek: Lángh Boldizsár /1866/, Aradi Gerő /1871,1883,1886./, Szathmáry Károly /1873-74/, Miklóssy Gyula, aki 1872—tői hat éven át a pesti István téri Népszinházat vezette, 1882-ben kereste fel Szolnokot. Aradi Gerő a Szolnok megyeiCsépán született, iskoláit Szolnokon végezte, igy ismerősként jött társulatával a városba. A legjobb színtársulatot vezette, s ő maga a legkiválóbb igazgató hírében állt. 24 tagú társulatával első idényét közel három hónapra hosszabitotta meg. /1871. jul. 5. - szept. 27./ Társulatához tartozott a kellékes, a diszletmester és a zenészek is. A közel három hónapos szezon alatt 54 darabot adtak elő. Ezek közül jelentősebbek: Schiller: Haramiák , a Victor Hugo regénye nyomán készült Notre Damei toronyőr, Kotzebue: Pajkos diákok, Szigeti József: Vén bakancsos és fia a huszár, Szigligeti: Két pisztoly, Kisfaludy Károly: Mátyás diák, Schakespeare: A makrancos hölgy, Szigligeti: Cigány, Feuillet: Delila. Ez utóbbira azért is érdemes felfigyelni, mert a Nemzeti Színházban is ez a korszak a francia szalon-
