Katona Ferencz (szerk.): Állami Déryné Színház 1951 - 1975 (Budapest, 1975)

Fejezetek az Állami Déryné Színház történetéből

dett munkához és a Déryné útrakel című produkcióval bizo­nyította forradalmi eszméinek igazát. Lassan-lassan az együttes újabb és újabb feladatokat vál­lalt. 1958-ban azt — s ezt a munkáját azóta is egyre céltuda­tosabban végzi —, hogy évente 240 előadást tart a főváros­ban és vidéken az ifjúságnak; 1963-ban pedig igényes zenés művek, operák színre vitelét kezdte el sok ötlettel, energiával. Nem váratott soká magára az a lehetőség sem, hogy az or­szág határain is túllépjen és elsősorban a baráti szocialista államokban élő magyarság számára tartson előadásokat. Az első kísérletet 1956-ban Fényes—Mesterházi Két szerelem című daljátékával tették, amikor Csehszlovákiába vitték el. Az igazi sorozat azonban a Déryné Színház 1961-es szovjet­unióbeli, ukrajnai útjával kezdődött el. Ettől kezdve szinte minden évben ellátogattak valahová; a legtöbbször talán Jugoszláviába és Bécsbe, ahol is a Collegium Hungaricum­­ban léptek és lépnek fel rendszeresen. Közben budapesti bemutató-színházának ügye is nyugovóra jutott — igaz, újabb épületcserével. A művészi munka köz­pontja a K'ulich Gyula téri épület lett, amelyet sok szeretettel és ötlettel modernizált és alakított át a saját céljaira. Műsora ettől kezdve a fővárosban is rendszeresen megjelenik és egy sokoldalú színház gazdag termésével ismerteti meg a budapesti közönséget is. Az országos műsor alakulásának elemzése azonban már egy másik fejezetbe tartozik. Nyilvánvaló, hogy a műsor kialakításánál két, ellentmondá­sos tényező határozta meg a színház munkáját. Az eszmei igény ütközött itt legtöbbször a szervezeti korlátokkal, a mű­ködés lehetséges körülményeivel. Az egyensúly nem volt, hi­szen nem is lehetett mindig biztonságos. Mint az alábbiakból majd kitűnik, a színház műsorának kialakításánál — ha vol­tak is megalkuvások — egy pillanatra sem szűnt meg az igé­nyességre törekvés. És ha már a legelső pillanatban, amikor 11 a tíz együttes közül csak három készült fel egész estét betöltő előadással, három olyan műre esett a választás, mint Molière Tartuffe-je, Urbán Ernő Gál Anna diadala című aktuális és világos eszmei mondanivalójú színműve és Dunajevszkij Sza­bad szél című daljátéka, akkor ez a válogatás egyben prog­ramadást is jelentett. Ha egy negyedik műfaji kategóriával egészítjük ki — a kortárs világirodalommal, beleértve ebbe elsősorban a szovjet és népi demokratikus drámairodalmat —, akkor előttünk áll az a szerkezet, amelyben a Déryné Színház azóta is építi sokoldalú, változatos műsorát. Érdemes ezeket a kategóriákat közelebbről is áttekinteni. Ha a népművelési miniszter útrabocsátó szavaiban még szin­te távoli vágyálomnak minősítette, hogy a magyar falu majd egyszer a világirodalom nagy klasszikusainak élvezetéig is eljut, akkor ez a vágy viszonylag hamar és váratlan sikerrel teljesült. A Tartuffe első bemutatójától kezdve (mert azóta többször felújították) töretlen szériában futott 1951 szeptem­berétől 1955 januárjáig. A későbbi felújítással együtt a Dé­ryné Színház 750-szer játszotta kb. 175 000 néző előtt. Alig lehet ennek a ténynek a kulturális, közművelődési jelentősé­gét túlbecsülni. És nemcsak ez az egy Moliére-mű került az együttesek színpadára; nagy siker volt A fösvény is és gazda­gabbá tette a képet a Botcsinálta doktor, a Dandin György és A nők iskolája bemutatója is. Persze, klasszikusokról be­szélve azonnal Shakespeare-t kéri számon az ember. Shakes­peare falun? Ennek a feladatnak valóban egy kicsit később gyürkőzött neki a színház, 1954-ben, amikor az Ahogy tetszik előadását indította útra (181 előadását közel hatvanezren látták); ezt azután nagyjából egyenletes időközökben követte A makrancos hölgy, a Rómeó és Júlia, majd két tragédia, a Hamlet és az Othello, hogy azután 1971-ben megint vidá­mabb hangvétellel jelentkezzenek, a Szentivánéji álommal. Kritikák hosszú sorát lehetne idézni az ország minden sarká­ból, hogy felmérhető legyen, mit jelentett az „ismeretlen" Shakespeare-rel való találkozás. Amikor a nagy angol drá­maíró születésének 400. éves jubileumát ünnepelte a Déryné

Next

/
Thumbnails
Contents