Alpár Ágnes - Kemény Klió - Szakáts Károly (szerk.): A magyar színházak műsora 1949 - 1969. II. (Budapest, 1970)

Útmutató

ÚTMUTATÓ

A terjedelmes anyag két kötetet kívánt. Az első kötet tartalmazza egyrészt az államosítás dta eltelt húsz esztendó' (1949 - 1969) műsorát, másrészt Függelékében a felszabadulástól az államosításig (1945 - 1949) a budapesti színházak műsorát is. A felszabadulás és az államosítás között eltelt négy esztendó' vidéki szinházi adatai, az akkori vidéki színházi viszonyok következtében nehezen rekonstruálhatók.

A második kötetben egy lehetó'ség szerint teljes mutatórendszer könnyíti meg az első' kötet anyagában való tájékozódást. Éppen ezért ez a második, mutató-kötet teljes cim- és általános névmutatót ad, de külön mutatóban megtalálhatók a színházak is.

A Cimmutató alapján megtalálhatók az elsó' kötetben eló'forduló színdarabok és műsorok. Azonos cimü, más-más szerzó'tó'l bemutatott darab esetén a címnél zárójelben közöljük a szerzó' nevét.

A Névmutatóban elsősorban a darabok szerzői szerepelnek, de megtalálhatók a rendeződ, díszlet- és jelmeztervezői« nevei is. Zenés műfajok (opera, operett, balett stb.) szerződéként a zeneszerző szerepel.

Szövegíró, fordító, versiró, átdolgozó neve a mutatókban nem található, noha az első kötet címfelvételében szerepelnek.

Dramatizált regénynél, elbeszélésnél stb.-nél, a könyvtári cimfeIvêteIi szabályzat szeFint a dramatizáló szerepel szerzőként, de a mutatóban megtalálható a dramatizált mű szerzőjének neve is (pl. Jókai, Mikszáth, Hemingway, Dosztojevszkij stb.).

Általában tanácsos megnézni a címfelvételt is, ahol olyan adatok birtokába is juthatunk, melyek a mutatókban nem találhatók.

Végül külön mutató tájékoztat mindazokról a színházakról, melyek hazánkban az elmúlt húsz év, illetőleg a fővárosban a felszabadulás óta működtek.

5