Alpár Ágnes - Szakáts Károly (szerk.): A magyar színházak műsora 1949 - 1969. I. (Budapest, 1970)
Bevezető
EEVEZETŐ Intézetünk, tiz esztendő óta, évenkint rendszeresen kiadja a magyarországi színházak müsoradatait, évadonkint külön füzetben. Ezt megelőzően egy-egy kötetben megjelentettük az államosítás után eltelt tiz esztendő fővárosi és vidéki műsorát és ugyancsak megjelentettük a budapesti színházak műsorát a felszabadulástól egészen az államosításig. Állandó színházzal rendelkező városaink 1945-1949 közötti műsorának összeállítását most kezdjük megszervezni. A felszabadulás és az államosítás között eltelt négy esztendő vidéki szinházi adatai az akkori vidéki szinházi viszonyok következtében azonban csak fáradságos munkával rekonstruálhatok. Jelenleg a felszabadulást követő évek fővárosi műsora, valamint az államosítás dta eltelt húsz esztendő országos műsora teljes. Az Intézetnek ezek a kiadványai ma már nehezen hozzáférhetők, használatuk is - éppen az anyag széttagoltsága miatt - meglehetősen nehézkes. Ezért merült fel az igény, hogy az államosítás óta eltelt húsz esztendő müsoradatait egyetlen kötetben, egységes rendszer szerint, összegyűjtve, néhány lényeges adattal (díszlet- és jelmeztervezők) kiegészítve feldolgozzuk és kiadjuk. Kitűnő alkalmat adott erre a kettős évforduló: hazánk felszabadulásának 25. évfordulója és a színházak államositása óta eltelt húsz esztendő. Mivel az 1945-1949 között eltelt időszak műsorát - a már említett okok miatt - e kötetben is csak a fővárosi színházak vonatkozásában tudjuk adni - e csonka anyagot nem a könyv alapvető rendszerében, hanem csak függelékként közöljük. Az anyag óriási terjedelme miatt kiadványunkat két kötetre osztottuk. Az első kötet a tényleges adatfelsorolást tartalmazza és az 1968-1969-es sziniévad befejezésével zárul. A müsoradatok címfelvétele általában a szinlap adatai szerint történik. Felvettünk minden bemutatót, uj betanulást és bemutatószámba menő felújítást. A címfelvételnél közöltük a szerzőt, a darab cimét, az esetleges átdolgozót, a fordítót, a zeneszerzőt, a rendezőt és - ami az eddigi publikációkkal szemben uj - a díszlet- és jelmeztervezőt, balettek esetében pedig a koreográfust. Az első kötet a müsoradatokat színházak szerint csoportosítva, azon belül kronologikusan közli. A színházak sorrendjét tekintve igyekeztünk követni a különböző átszervezések és névváltoztatások során keresztül is a lényegében összefüggő szinházi intézmények egymásutánját. (Pl. a Nemzeti Színház különböző kamaraszínházainak egymásután következő felsorolása, vagy az Állami Bányász Színház - Honvéd Színház - a Magyar Néphadsereg Színháza - Vigszinház összefüggése.) A második kötetben egy lehetőség szerint teljes mutatórendszer könnyíti meg az első kötet anyagában való tájékozódást. A mutatózási szempontokra és a mutató használatára vonatkozó tudnivalókat a mutató-kötet bevezetőjében részletesen adjuk. 7
