Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)

tás kapitány előadásán Péchy Erzsi, Biller Irén és Halmay Tibor mellett szerencsésen mutatkozik be egy daliás fiatalember, Tolnay Andor, aki ismét eggyel szaporítja a jó énekes bonvivánok számát. De az igazi szenzáció a másodszubrett és a „másod”-táncoskomikus szereplése. A nevüket már régen olvashatta a publikum kisebb-nagyobb szerepekben a színlapokon, de ettől a naptól kezdve, aki látja őket, nem tudja nevüket elfelejteni: Fejes Teri és Latabár Kálmán.

Amit ez a két fiatal művész produkál humorban, táncban, temperamentumban és ötletességben, az eddig szinte elképzelhetetlen volt. Tehetségüket a színház az 1925 januárjában bemutatott Halló Amerika című darabban is érvényesítheti, melyet amerikai vendég alkalmaz színre: Jack Haskell. Ez a bemutató azért is figyelemre méltó, mert ez a darab volt hazánkban az első revü abban az értelemben, ahogy azt az amerikaiak elképzelték és az egész világon divatba hozták. Az Operett Színház társulatán kívül közreműködtek a produkcióban a világhírű Haskell-görlök, két tucat gyönyörű lány, akik centiméterre kiszámított fantasztikusan egyforma mozgásukkal vívták ki a közönség csodálatát. A darab társrendezője Szabolcs Ernő egykettőre „beletalálta magát” az új stílusba és rengeteg ötlettel, trükkel fűszerezte az előadást. A siker nem is maradt el. hónapokig játszotta a színház a Halló Amerikát, melyet Oscar Straus Terézina című operettje váltott fel, az újabb külföldi vendégszereplésről hazatért Fedák Sárival a főszerepben.

Az Operett Színház tehát megtalálta önmagát és közönségét ezekben az években. De nézzük, mi történt ezalatt a Király Színházban?!

HONTHY HANNA A KIRÁLY SZÍNHÁZBAN

Az 1923-as esztendő sok nagy sikert hozott a Király utcai épületnek, és egyetlen egy kis kudarcot. Lehár Ferenc új operettje, A sárga kabát, melyen Leon Victor szövegére írt. nem talált kedvező fogadtatásra. Sok évvel később Lehár így nyilatkozott erről a darabjáról:

i