Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)

zsoá ízléshez alkalmazták, tehát eltorzították. A Szovjetunióban ez a burzsoá ízléshez alkalmazott műfaj, nem tudott eredményeket elérni! Operett­­tradícióink nem voltak, tehát másféle hagyomá­nyokhozy a vígopera hagyományaihoz kellett for­dulni ... Mi azt tartjuk, hogy az új a legjobb hagyományokkal fejlődik ki, új tartalommal. Veszélyes elrugaszkodni a hagyományoktól, mert akkor a formalizmus reakciója fenyeget. A ma­gyar operettet a hagyományokon> kell nevelni, fejleszteni... És a magyaroknak nagyszerű operetthagyományaik vannak!...” A Havasi kürt bemutatójával rengeteget profitált a színház, és mindinkább világossá vált a cél: realista operetteket kell létrehozni, amelynek formája nemzeti és tartalma szocialista. 1951- ben bemutatták Sárközy István operettjét, a Szelistyei asszonyokat, melyet Mikszát elbeszéléséből Semsey Jenő és Benedek András írt. A daljáték közép­pontjába a szerzők a magyar nép nagy uralkodóját, Mátyás királyt állították és a történelmi hagyományo­kat ábrázoló szöveg és muzsika nagy sikert aratott. Több százszor játszották és hosszú évekig a színház mű­soron tartotta. (Mátyás szerepében Gábor Miklós és Pált» György jeleskedett.) 1952- ben három bemutató volt. Két klasszikus: az Orfeusz és a Luxemburg grófja; és egy új magyar mü: az Állami Aruház. Az Orfeusz maró politikai szatirájú szövegkönyve (Hámos György) sokkal inkább sikert aratott, mint Offenbach muzsikája. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy az Operett Színházban Offenbachnak soha nem volt igazás kirobbanó sikere. Hámos már másodszor „mentette meg” Offenbachot! A Luxemburg grófja is nagyszerű átdolgozókat ka­pott, Békefi Istvánt, Kellér Dezsőt. Valósággal újjá varázsolták a megkapott librettót és Feleki Kamillnak Basil szerepének megírásával alkalmat adtak élete egyik legnagyobb alakítására. Kerekes János kedves, ötletes muzsikájú operettje, az Állami Áruház mai emberekről szólt, mai embereknek. Hősei: a könyökvédős főkönyvelő, a sok beszédű keres­kedősegéd, a túl szerény alkalmazott. Valamikor ezek a figurák a polgári vígjátékok közismert alakjai voltak. 50

Next

/
Thumbnails
Contents