Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
Olyat produkálnak, humorban, táncban, ötletességben... melyet senki nem tud utánozni! Pedig de sokan megpróbálják!... Az 1933-as év még egy színészi kiugrást hoz. Török Rezső—Fényes Szabolcs Csipetke című darabjában egy ugri-bugri fekete lány, Balla Lici aratja a legnagyobb sikert. Később a magyar filmek népszerű színésznője lesz. Van, akit az operettszínpad hódít el a filmtől. A kedves Verebes Ernő már jónevű berlini filmszínész, amikor Bíró—Herczeg—Zágon—Krasznai Sárga liliom című operettjében bemutatkozik az operettszínpadon. ÁLFÁK GITTA—BÁRSONY RÓZSI A primadonna és bonviván szerepkör betöltése sem okoz problémát. Milödker Dubarry című operettjében a bonviván az operai kvalitású dr. Szedő Miklós, de a siker oroszlánrésze a primadonnáé, Alpár Gittáé. A csodálatos hangú, ragyogóan játszó színésznő gyönyörű színpadi jelenség is, pedig köztudomású, hogy a magánéletben nem éppen előnyös külsejű. Nála valóban tapasztalható a művészet megszépítő ereje. Jegyezzük fel a Dubarry rendezőjének nevét is. Góth Sándor, a Vígszínház nagy művésze rendezte az előadást. Szilágyi—Eisemann Én és a kisöcsém című operettjében a nadrágszerepben bemutatkozó Bársony Rózsi Király Színház-i sikerei után végleg bebizonyította, hogy szubrett-primadonnai szerepkörében a legelső. A Király Színház tánekarából verekedte magát az első vonalba, és néhány év múlva nemcsak Magyarország, hanem egész Európa leghíresebb operettszubrettje lesz. Színpadi szerepeiben, filmjeiben mindenütt dicsőséget szerez a magyar operettszínészetnek. Bár csak magyarul beszél, de szerepeit tökéletesen tolmácsolja német, angol, francia, olasz, román, sőt még jiddis nyelven is. A Fővárosi Operett Színház színészei mint a felsorolt nevekből is kiderül, valóban a legelsők közül kerülnek ki. Rendezők, színészek, szerzők... régiek és újak, lelkes hívei a műfajnak! És nem félnek a kísérletezéstől 29
