Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. II. - Százezrek színháza 6. (Budapest, 1967)
szerzett magának. „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket... Húzd cigány, húzd cigány, ne sajnáld ...” A siker Kálmán Imre mellett Kiss Ferencé is. A Ma/rica grófnő primadonna szerepét nagyszerűen formálta meg Lábass Juci. Pedig Lábass Juci minden, csak nem „szokványos primadonna”. Végtelenül szerény művész, aki operettszerepeiben is elsősorban a prózai feladatot látja, holott gyönyörű hangja van. A lexikon így ír róla: „ ... Gondolkodó előadó, áldozatos lelkű rajongó, aki csak akkor jön elő hivalkodás nélküli magányából, amikor megbecsülhető színpadi feladatok várják!” A Király Színház társulata egymásután jut a hálás feladatokhoz. Szirmai Albert, Martos Ferenc Alexandra című operettjével, Farkas Imre Királyné rózsája című daljátékával egyaránt elégedett lehet színész és közönség Az Alexandra legnagyobb színészi kiugrása a szubrettkomikai szerepkörben napról napra népszerűbb és utánozhatatlan Somogyi Nusi, akiről a premier után így ír a kritika: „Somogyi Nusi a legszebb csúnya nő ezen a világon. Egyik pillanatban éppoly finom tud lenni, mint amilyen robusztus a másik pillanatban. Fő erénye az egyszerűség, a természetesség és magával ragadó humora .. A Királyné rózsájában felejthetetlen alakítást nyújtott a címszerepben Berky Lili Ernőd Tamás így ír róla: „A magyar szó zengő varázsa kevés színésznő szájából hangzik oly szépen, épen, teljesen, mint Berky Liliéből. Drámai színésznőnek első klasszis! Mint kiderült: operettszínésznőnek szintén!” A Király Színház előadásainak sikerét nagyban elősegítette az új főrendező, Tihanyi Vilmos. Újszerű, merész elgondolású, modern elképzeléseivel úgyszólván iskolát teremtett. Fő erénye a tömegék mozgatása, a színpadképek megkomponálása oly módon, hogy az énekkar, tánckar, valamint a néma személyzet, tevékeny és állandóan akcióban levő részese legyen az előadásoknak. Nála valóban „él a színpad!” Egyik legkedvesebb rendezése a Régi jó Budapest, melyben színpadra varázsolta a „békebeli” fővárost, minden hangulatával, fonákságával és szirupos, édeskés romantikájával, úgy, hogy mindezt szatirikus keretbe is állította. Az operett zeneszerzője Radó József, akinek ez az első egész estét betöltő munkája és egy csapásra 10
