Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)

Fedák Sári

Porzsolt 1897. október 15-én foglalja el igazgatói székét, és már másnap este, mikor bemegy a Népszínházba, „körülvizitálni” új munkahelyén, erősen megcsappant nézőtér fogadja. A színház portása széttárja kezeit: „Nem csoda! Mindenki a Magyar Színház megnyitásán van!..

Az Izabella téri Magyar Színház pedig operettel nyit! Sidney Jones és Owen Hall angol szerző Gésák című zenés játékával. A nagyszerű operett nemcsak a Magyar Színháznak hozza meg a sikert, hanem egy fiatal színésznőnek is, akinek neve ettől a naptól kezdve elválaszthatatlan az operett történetétől.

A fiatal művésznő neve: Fedák Sári:

fedAk SÁRI

A Budapesti Hírlap többek között ezt írja a Gésák előadásáról :

„Rákosi Szidi színiiskolájának volt egy növendéke, akii gondosan rejtegettek... Fedák Sári!... Primadonna lett!... így szoktak a fényes színpadi karrierek elindulni. Eleinte egy kis lámpaláz, mely az első tapsra múlik, s alig pereg le néhány jelenet, a fiatal művésznő talentumának egész mivolta megnyilatkozik. Fedák Sári meg lehet elégedve a sikerével! Majdnem minden dalát megújrázták, kapott kihívást nyílt színen, és felvonások után koszorút és virágot! Bájos megjelenésű, szőke lány, rendkívüli graciózusan táncol és kedvesen, ötletesen játszik. Bizonyos angol excentrikusság van táncában és játékában. Ami különben manapság igen divatos!"

Ilyen Fedák Sári a színpadon. De milyen a színfalak mögött? Verő György így írja le:

„Hosszú, nyurga alak, semmitmondóan egyszerű öltözetben, szöszke haj, színtelen arc, apró bizonytalan nézésű szemek a kinyúló orr felett. Beszéde vidékies, hangja arasznyi.”

41