Rátonyi Róbert: Az operett csillagai. I. - Százezrek színháza 5. (Budapest, 1967)
Francia operett, osztrák operett, magyar operett
1900 .között., máris meggyőződhetünk róla, hogy ez alatt a huszonöt esztendő alatt a francia szerzők körülbelül 60 bemutatóval szerepelnek a műsoron. A 60 darabból 48-at Offenbach írt, köztük van a Dunanan apó, az Ördög pilulái, a Trapezunti hercegnő, a Kékszakállú herceg, az Orfeusz, a Szép Heléna, és a Gerolsteini nagyhercegnő. De a többi francia szerző sikerével sem könnyű felvenni a versenyt. Hervé Lilije és Nebántsvirága mellett Lecocq: Angot asszony lánya: Planquette: Ripp van Winkle és Corneville-i harangok című darabjai biztosítanák az egyeduralmat, ha nem jelentkezne a versenytárs: az osztrák operett. Az osztrák operett Becsből indul el és a továbbiakban csak bécsi operettnek nevezik. Négy tehetséges zeneszerző, Franz Suppé, Karl. Zellei* Karl Millöcker és a keringőkirály Johann Strauss megmutatják, hogy nemcsak a franciák tudják az új divatcikket, a hódító operettet produkálni. Darabjaik nagyon rövid idő alatt meghódítják az osztrák közönséget, és határon túli sikereiket Magyarországon kezdik el. Suppé Szép Galathea, Pajkos diákok és Boccaccio című darabjaival, Millöcker a Gasparonéval.-o Koldusdiákkal és a Szegény Jonat hónnal, Zeller a Madarász, Johann Strauss a Denevér, a Cigánybáró és az Egy éj Velencében című darabjaival aratja ebben az Időben a legnagyobb magyarországi sikereit. A magyar operett a Népszínházból indul el, és a további próbálkozások és sikerek is itt születnek meg. Amikor ilyen nagy volt a külföldi konkurrencia, bizony nem volt könnyű helyzete sem a zeneszerzőnek, sem a szövegírónak. Konti József, az Eleven ördög sikerén fellelkesülve, egymásután írja operettjeit: a Suhancot, a Citerást, a Talmi hercegnőt, melyek mind a Népszínházban kerülnek színre. A Népszínház ,.házi operettszerzője” a nagy tehetségű Verő György is, aki mint rendező és dramaturg hervadhatatlan érdemeket szerez a magyar operett fejlesztésében. Verő tehetséges író és zeneszerző, akinek Szultán és Virágcsata című operettjei a magyar operett hőskorának legszebb alkotásai. Számos operett zenéjének szerzője volt Barna Izsó, a Népszínház közszeretetben és közmegbecsülésben álló karnagya, aki önálló munkái mellett számos akkoriban színre került magyar operettnek volt titkos munka-i 31
