Színház a bélyegen. Kiállítás a Színháztudományi Intézetben 1966. március - április (Budapest, 1966)
Ez tehát a téma horizontális körülhatárolása, ezen belül azután — éppen a téma szerteágazó voita miatt — vertikális felosztást is kellett tenni, amely beosztáshoz mindenekelőtt fel kellett részetesen merni mindazokat a bélyegeket, amelyek az alaptémát tekintve az előbbiek szerint idesorolhatott. Most már ily módon konkretizálva, megpróbálhatjuk felsorolni, miféle béyegek azok, amelyeket színházi bélyegeknek tekintünk. Természetesen és mindenekelőtt színházi bélyegnek számít minden oiyan beiyeg, amelynek kiadási aikaima — tekintet nélkül a bélyeg ábrájára — egyértelműen vagy közvetve színházra utal. (Ilyenek például a különböző színházi jubileumok alkalmából kiadott bélyegei vagy sorok, egyes sz.nházak megnyitására, vagy egyes színházak ú.ráépítése javára kiadott sorok stb. De ilyen például a minden különöf sebb alkalom nélkül kiadott 1961-es francia Színészportrék sor, vagy az 1964-es román Operaénekes sor.) Színházi bélyegnek számít ezenkívül minden olyan bélyeg, amelynek kiadási alkalma közvetlenül ugyan nem színházi vonatkozású, de a bélyeg ábrája egyértelműen színházra utal. Ilyenek különböző írók és zeneszerzők születési vagy halálozási évfordulói alkalmából kiadott olyan bélyegek, amelyek egyebek között, vagy kizárólag a szerző valamely színpadi művéből vett jelenetet ábrázolnak, mint például az 1958-ban, Puccini születésének 100. évfordulójára kiadott bélyeg, amely a Bohémélet című opera első felvonásának egyik jelenetét ábrázolja, vagy az lj33-as német jótékonysági sor, amelynek minden egyes bélyegén egy-egv Wagner-dráma egy-egy stilizált jelenetét láthatjuk. A témakörbe tartozik természetesen minden olyan bélyeg, amelynek ábráján színházépület látható, bármilyen célzattal adták is ki. Meglehetősen sok ugyanis például az egyszerű forgalmi bélyeg, amely szín-8 A Szegedi Szabadtéri Játékok 1963-as alkalmi bélyege, elsőnapi borítékon
