A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)

Közép

1. fal

Felső kép Fali tárló

Asztalt tárló Sarokban

Üvegszekrény

Sarokban 3. fal

A Pesti Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) épülete a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán. Zitterbarth Mátyás vezetésével 1836—37-ben építették. 1908-tól tűzveszélyesség címén nem engedélyezték ebben az épületben az előadásokat, s 1913-ban bontották le.

IV. TEREM

A magyar írók és színészek legjobbjai mindig a haladó eszmék hirdetésével vezették a nemzetet egy elérhető szebb világ felé. Az 1840-es években is írók és színészek voltak a forradalom magvetői. 1839 Szilveszterén Kazinczy Gábor, Szigligeti Ede, Egressy Gábor, Erdélyi János, Vachot Sándor Vaohot Imre, Kuthy Lajos szerződést kötöttek egymás támogatására. Ezek az írók tagjai voltak a Fiatal Magyarország titkos, összeesküvő mozgalmának. Ezt a mozgalmat radikális, utópista-szocialista gondolatok táplálták és a benne résztvevő fiatalság egy részének törzshelye lesz a Pivax kávéház, ahonnan a magyar forradalom elindul. E fiatalság gondolkodását, eszméit, az őket ért hatásokat Szigligeti ,,A halottak emléke“ c. művében, fiatalkorára emlékezve, így foglalja össze : „Egetvívó titán voltam, dühös radikális demokrata, sőt a kommunizmust is tanulmányoztam.“ Szigligeti Ede ekkor már a Nemzeti Színház könyvtárosa, sikeres drámaíró. A mozgalom eszméi nemcsak az ő drámáiban, de társai műveiben is megjelennek s a színház hirdeti ezeket az eszméket is.

A Pilvax kávéház, a forradalmi ifjúság találkozóhelye.

írók és színészek szerződése 1839 Szilveszterén, egymás támogatására. A szerződés résztvevői : Kazinczy Gábor, Szigligeti Ede, Erdélyi János, Vachot Sándor, Kuthy Lajos, Vachot Imre képei.

A szerződést kötő írók színpadi művei. Egressy Gábor színpadi festékes doboza. A Nemzeti Színház bővített törvénykönyve, 1842. Színlapok és súgópéldányok.

Egressy Gábor mellszobra.

Laborfalvy Róza fekete selyem mentéje, színpadi ernyője, pruszlikja, valamint színpadi ékszerek a 40-es évekből.

Lendvay Mártonná Hivatal Anikó mellszobra.

Kossuth Lajos a magyar ipar fontosságát nagy lelkesedéssel hangoztatja. Ekkor Magyarországon a polgári fejlődés üteme meggyorsult. Ezzel járt együtt, hogy a közönség igénye és ízlése is fejlődött. Ez viszont lehetővé tette, hogy színházunk nagy előadásokban mutassa be az akkori új drámákat

24