A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849-ig című kiállítás ismertetője (Budapest, 1961)
Károly és Sándor arcképei. Kártigám színlapja és a könyv cím lapja, illusztrációval. Korabeli drámaírók művei. Makrtt Afcztali tárlé 4. tál Felső kép Fali tárló 5. lal Felső képsor Fali tárló Kisfaludy Károly : Kérők c. vígjátékának 1819-i előadása Székesfehérvárott. A Dunántúli Színész Társaság műsor darabjainak első kiadásai és súgópéldányai. A kisnemesi kúriákból kiindult függetlenségi mozgalom a nagybirtokon kiuzsorázott kettős elnyomás alatt sínylődő jobbágy parasztok forradalmi megmozdulásaivá élesedik. A feudalizmus ellen lázadó parasztok mozgalmait azonban mindenütt vérbefojtják. Az 1784-ben kitört Horia és Closkaféle lázadást kegyetlenül megtorolják. Elnyomják az 1785-ös Hontmegyei felkelést, az 1790-es kiterjedt mozgalmakat, az 1807-es szerémségi parasztlázadást. Minden egyes felkelés leverése után a jobbágyság helyzete súlyosabbá vált. Az elnyomott, leigázott paraszt keservei kapnak hangot az új magyar drámákban, melyek közül legkiválóbb Katona József (1792—1830) Bánk bánja. Művét már 1917-ben megírta, de csak 1833-ban került bemutatásra Kassán, majd 1835-ben Budán is játszották. Parasztlázadás leverése. Katona József arcképe, szülőháza Kecskeméten, sajátkezű levele 1823-ból. Udvarhelyi Miklós arcképe, az ő érdeme a Bánk bán színrehozatala, A Bánk bán budai bemutatójának színlapja, 1835. Egressy, mint Bánk Bán, Bartha János, mint Tiborc, Lendvayné, mint Melinda. Katona darabjainak színlapjai. A Jolántha előadásának elszámolása. A vándorlás közben a színészek állandó kapcsolatba kerültek a néppel. Megtanulták szokásaikat, megismerték azokat a problémákat, amelyek a népet foglalkoztatták, átvették viseletűket. A népi témák hatottak a drámaírókra, s ezeket mind gyakrabban használták fel új darabjaikban. A népi zene. és a népi táncok is helyet, illetve hangot kaptak az ríj népies tárgyú darabokban, Bihari János (1769—1821) a kiváló népi zenész és Farkas József (1796—-1856) e kor kiváló táncosának közreműködése révén. A magyar népéletből vett jelenetek. A népéletből vett, vagy a néppel kapcsolatos tárgyú színdarabok korabeli színlapjai. Nemzeti Magyar Táncok, Bihari, Lavotta zenéjére ; régi kotta. Kéziratos színlap Szombathelyről 1810. Sobii Jóska betyár képe. Farkas József, magyar nemzeti táncos huszárruhás képe. Bihari János arcképe. A pozsonyi, győri és balatonfüredi régi színházak képei. ”A Havasi juhász leány nagyváradi színlapja 1817-ből, az első zenés színdarab ; zenéjét Kótsi Patkó János szerezte. 16
