Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)

II. Szovjet színház

tyezs várról című operájának bemutatása a lett Opera és Balett Színház színpadán.

Igen kedvező hatást gyakorolt a nemzetiségi köztársaságok színművészetére a realista színjátszás módszere, amelyet K. Sztanyiszlavszkij teremtett meg.

Amikor a kultúrák kölcsönhatásáról beszélünk, feltétlenül beszélnünk kell a klasszikus balett magas kultúrájáról, amely megőrizte a nemzeti lánc specifikumát a szövetséges köztársaságok színházaiban. K. Golejzovszkij balettmester összekapcsolta a klasszikus balettet Tádzsikisztán nemzeti koreográfiájával, megalkotta az Aini nevét viselő Tadzsik Opera és Balettszínház színpadán a Du gul (Két rózsa) című remek balettet. Egyéb példákként szolgáljanak azok a klasszikus és nemzeti balettek, amelyeket V. Csabukiani ismert baletlmester, a leningrádi Kirov Színház egykori művésze valósított meg a Grúz Színház színpadán. A Szovjetunió népeinek tánckultúrája jelentős mértékben gazdagította a klasszikus orosz balettet.

Moszkvában az A. Lunacsarszkij Állami Színművészeti Intézetben és más színházi tanintézetekben hosszú évek óta működnek nemzetiségi tagozatok, amelyekben a szovjet színház legnagyobb mestereinek vezetésével képezik a színészutánpótlást a nemzetiségi köztársaságok számára. Sok ilyen stúdió váll egy-egy új színház gerincévé. A GIT1SZ fakultásai ugyancsak készítenek elő rendezőket és balettmestereket a nemzetiségi köztársaságok számára. így pl. a lett E. Csanga a GITISZ balettmesteri tanszékének növendéke, miután elvégezte a főiskolát, visszatért hazájába és számos balettet vitt színre népi eposzok témáira, köztük A. Szkulte zeneszerző Szokta szabadsága című balettjét, amely kivívta a szovjet nézők nagy elismerését.

Számos nemzetiségi köztársaságban működnek orosz színházak, amelyek jelentős szerepet töltenek be a köztársaságok kulturális életében. Igv pl. rendkívül érdekes a kievi Lesza Ukrajinka Orosz Színház. M. Romanov, a színház művésze, egyike a Szovjetunió legkiválóbb színészeinek.

A nemzetiségi köztársaságok színházaiban számos nagy díszlettervező dolgozik, mint pl. M. Szarjan (örmény SzSzK), I. Gamrekeli és Sz. Virszaladze (Grúz SzSzK), V. Haasz (Észt SzSzK) és mások.

AZ UKRÁN SZ. SZ. K., MOLDVA SZ SZ. K„ BJELORUSSZ SZ. SZ. K„ LETT SZ. SZ. K„ LITVÁN SZ. SZ. K., ÉSZT SZ. SZ. K. SZÍNHAZAI A SEVOSENKO UKRÁN OPERA ÉS BALETT SZÍNHÁZ, KIEV

„Zsaporozsiek a Dunán túl", Sz. Gulak-Artyemovszkij vígoperája. Rendező: V. Manzij. 1934.

I. Patorzsinszkij Kárász szerepében, I. Kavaleridze szobra. K. Sz. M. 256 751. sz. Gipsz, 20 X 20 X 60 cm.

„Az eladott menyasszony", B. Smetana operája. Bemutató: 1936. Díszlettervező:

55