Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)
I. A forradalom előtti orosz színház
4. AZ OPERA A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÉS A XX. SZAZAD ELEJÉN (A pétervári Mariinszkij Színház.) A hatvanas évek társadalmi fellendülése és a realista népi művészetért vívott harc jó hatást gyakorolt a zenés színházra is. Gyors fejlődésnek indult és megszilárdult az orosz realista operai dramaturgiai munka és az operaénekesek színészi munkája. A XIX. század második felének legnagyobb orosz zeneszerzői — Muszorgszkij, Borogyin, Himszkij-Korszakov, Csajkovszkij — realista remekműveket alkottak, amelyek jelentős helyet foglalnak el a világ zenekultúrájában. Ezek a müvek mélységesen nemzeti jellegűek és kifejező, egyéni stílusukkal és formájukkal tűnnek ki. A klasszikus orosz opera e periódusának jellemzője a nép életéből vett témák gazdagsága, pszihológiai mélység, életteli alakok és az eszmei problematika sokrétűsége. A belső tartalom gazdagságával és mélységével összhangban volt az opera drámai kifejező eszíközeinek és formáinak sokszínűsége. A pétervári Opera egyike volt Oroszország legnagyobb és legrégibb zenés színházainak. A XVIII. század végén kezdte meg működését. A „Mariinszkij“ Színház elnevezést 1860-ban kapta, amikor új épületet építettek részére. Az orosz realista opera nehezen tört utat a maga számára a kincstári színházak színpadán. Kemény harc kísérte azoknak a nagy orosz zeneszerzőknek a tevékenységét, akik a realizmus és a népiesség elvei! akarták meghonosítani az opera színpadán. Kitartóan kellett harcolniok az arisztokrácia, a „felső tízezer“ reakciós művészeti nézetei ellen. A vezető körök tudatosan ignorálták a kiváló orosz zeneszerzők müveit és minden eszközzel meg akarták akadályozni operáik színrekeriilését. Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját a cári színházaik igazgatósága kifejezetten ellenségesen fogadta. Pétervári, 1874. évi bemutatója csak azért jöhetett létre, mert J. Platonova operaénekesnő ezt az operát választotta jutalom játékául. Muszorgszkij másik operáját, a Hovanscsiná-t a cári színházak igazgatósága végkép elvetette. A pétervári opera színpadán 1873-ban mutatták be Rimszkij-Korszakov Pszkovi hím/ című operáját. Az előadás J. Platonova jutalomjátéka volt. Platonova, e csodálatos művésznő egész tevékenysége arra irányult, hogy miniden erejével támogassa a nagy orosz zeneszerzők klasszikus műveinek színrehozatalát, e téren végzett céltudatos és következetes munkáját külön ki kell emelni. A 60—70-es években a pétervári opera színpadán még fellépett O. Petrov, Petrov méltó utódja lett F. Sztravinszkij, a kiváló orosz basszista. Sztravinszkij, következetesen realista művész volt. A tragikus és komikus, orosz és kül-39
