Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)
I. A forradalom előtti orosz színház
ZENEI SZÍNHÁZAK 1. OPERA A XIX. SZAZAD ELSŐ FELÉBEN (A pétervári Nagy Színház.) Az orosz opera történetének legfontosabb eseménye a XIX. század első felében az orosz klaszikus opera megszületése. Az orosz klasszikus opera megalapítója M. Glinka, a zseniális orosz zeneszerző. Glinka művészetének jellemzője az igazi népiességre való szakadatlan törekvés. „Nem, mi alkotunk, hanem a nép, — mi csak leírjuk és elrendezzük“ — mondotta Glinka és ezek a szavai kulcsot adnak a nagy zeneszerző egész művészetéhez. Zenei ihletének fő forrása a népi dal és zene. Az orosz népi melódiák, népdalok adták az anyagot halhatatlan operái az Iván Szuszanyin és a Ruszlan és Ludmilla megalkotásához. Az Iván Szuszanyin-ban Glinka rendkívüli erővel szólaltatja meg az orosz nép hősiességét és lelki nagyságát. A Ruszlan és Ludmilla című zseniális alkotásával létrehozta az orosz opera népi-epikus típusát. A nagyvilági körök lebecsüléssel fogadták Glinka operáinak népi, nemzeti jellegét. De a demokratikus érzelmű közönség előtt már az első előadások is hatalmas sikert arattak. Glinka nagy ügyének méltó folytatója A. Dargomizsszkij híres orosz zeneszerző. Glinka alapvető művészi elveiből kiindulva még messzebb akart jutni az opera realizmusa és az élet igazsága terén. ,yAzt akarom, hogy a hang egyenesen szót fejezzen ki, az igazságot akarom.“ — Így határozta meg Dargomizsszkij művészeti útkeresésének lényegét a zenében. Glinka és Dargomizsszkij elősegítették az orosz operai színjátszás fejlődését. Glinka harcostársa, barátja és tanítványa volt 0. Petrov, a kiváló színész és operaénekes. A csodálatosan sok árnyalatú hang, szárnyaló hangerő, széles hangterjedelem és a hatalmas temperamentum képesítették Petrovot, hogy hősi pátosszal teli színpadi alakokat formáljon. Petrov énekmódja kifejező és mélyen őszinte volt, amely mind jellemzője az orosz népi éneklésnek. Játékának és énekének őszintsége, bensősége és igazsága a realista irány kiemelkedő alakjává és az operaénekes-színészek orosz iskolájának egyik megalapítójává tették. Petrov egész élete folyamán harcolt a nemzeti orosz operáért, a sajátos színészi művészetért az opera színpadán. A pétervári Nagy Színház épülete az 1840-es években. Színes kőnyomat. K. Sz. M. 135. sz. Papír, nyomat, 29X43,5, 44X58 cm. .1. Puskin (1799—1837). R. Bach szobra. L . M. 23 695. sz. Szignált. Bronz, 79X43X32 cm. 3* 35