Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)
I. A forradalom előtti orosz színház
V'. Kacsalov (1875—1948) Hamlet szerepében. Fénykép. „Peer Gynt“, Ibsen drámája. Bemutató: 1912. N. Rerich díszlettervező díszletvázlata. K. Sz. M. 261 766. sz. Karton, tempera, 64X84 cm. K. Sztanyiszlavszkij Argan szerepében, Molière: „A képzelt beteg“ című vígjátékában. Bemutató: 1913. Fénykép. „Kénytelen házasság“, Molière vígjátéka. Bemutató: 1913. Díszlettervező: A. Benois. Doriméne kosztümjének terve. K. Sz. M. 269 326, sz. Papír, akvarell, fehér kréta, 31X23 cm. K. Sztanyiszlavszkij kosztümje Kipafratta lovag szerepében, Goldoni „Mirandolina“ című vígjátékában. Bemutató: 1914, A színház tulajdona. 8. A JOBBÁGY-SZÍNHÁZ A XVIII—XIX. század fordulóján éri el fejlődésének tetőfokát a jobbágyszínház, az orosz színházi élet sajátságos jelensége. A gazdag földbirtokosok mindenben utánozni akarták a fővárost, a cári udvart és birtokaikon színházakat létesítettek. Egymással versenyeztek a pompa és fényűzés tekintetében, ezért nem sajnálták a pénzt a színházaiktól sem. Az előadások kiállítása, különösen az operáké és a baletteké, gazdag és látványos volt. Sokan jól felszerelt színháztermeket, sőt külön épületeket építtettek. Ezekben a színházakban mindent a jobbágyok csináltak. A jobbágyszínházak külső csillogása és pompája nem felejtetheti el velünk, hogy a jobbágy-színészek sorsa — kevés kivételtől eltekintve — tragikus volt. A földesúr korlátlan hatalmának alárendelt jobbágy-színészek — köztük sok tehetséges művész — névtelenül pusztultak el a hübérúr önkényének áldozataiként. De még ilyen mostoha körülmények között is megnyilatkozott a nép tehetsége és a jobbágy-színház története számos kitűnő színész nevét jegyezte fel. Ilyenek voltak: T. Granatova (Slikova) táncosnő, P. Zsemcsugova (Kovaljova) énekesnő és színésznő, és sokan mások. P. Gonzaga festőművész (1751—1831) függönyterve. K, Sz. M. 64 495. sz. Szignált. Karton, gouache, 65X96 cm. P. Zsemcsugova (Kovaljova) (1768—1803) Eliana szerepében, Grétry ,,A Szamnyickiak házasságai“ című operájában. 1785. Seremetyevék színháza a Moszkva melletti Kuszkovoban és Osztankinohan. N. Argunov festménye, Ivanov másolata. Az Osztankino Múzeum gyűjteményéből. 468. sz. Vászon, olaj, 75X61 cm. V. V. Granatova (Slikova) (1773—1836), Seremetyevék színházának táncosnője. 3 33
