Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)

I. A forradalom előtti orosz színház

V'. Kacsalov (1875—1948) Hamlet szerepében. Fénykép. „Peer Gynt“, Ibsen drámája. Bemutató: 1912. N. Rerich díszlettervező díszlet­vázlata. K. Sz. M. 261 766. sz. Karton, tempera, 64X84 cm. K. Sztanyiszlavszkij Argan szerepében, Molière: „A képzelt beteg“ című vígjá­tékában. Bemutató: 1913. Fénykép. „Kénytelen házasság“, Molière vígjátéka. Bemutató: 1913. Díszlettervező: A. Benois. Doriméne kosztümjének terve. K. Sz. M. 269 326, sz. Papír, akvarell, fehér kréta, 31X23 cm. K. Sztanyiszlavszkij kosztümje Kipafratta lovag szerepében, Goldoni „Miran­­dolina“ című vígjátékában. Bemutató: 1914, A színház tulajdona. 8. A JOBBÁGY-SZÍNHÁZ A XVIII—XIX. század fordulóján éri el fejlődésének tetőfokát a jobbágy­­színház, az orosz színházi élet sajátságos jelensége. A gazdag földbirtokosok mindenben utánozni akarták a fővárost, a cári udvart és birtokaikon színházakat létesítettek. Egymással versenyeztek a pompa és fényűzés tekintetében, ezért nem sajnálták a pénzt a színházaiktól sem. Az előadások kiállítása, különösen az operáké és a baletteké, gazdag és látványos volt. Sokan jól felszerelt színháztermeket, sőt külön épületeket épít­tettek. Ezekben a színházakban mindent a jobbágyok csináltak. A jobbágy­színházak külső csillogása és pompája nem felejtetheti el velünk, hogy a jobbágy-színészek sorsa — kevés kivételtől eltekintve — tragikus volt. A föl­desúr korlátlan hatalmának alárendelt jobbágy-színészek — köztük sok tehet­séges művész — névtelenül pusztultak el a hübérúr önkényének áldozataiként. De még ilyen mostoha körülmények között is megnyilatkozott a nép tehetsége és a jobbágy-színház története számos kitűnő színész nevét jegyezte fel. Ilyenek voltak: T. Granatova (Slikova) táncosnő, P. Zsemcsugova (Ko­­valjova) énekesnő és színésznő, és sokan mások. P. Gonzaga festőművész (1751—1831) függönyterve. K, Sz. M. 64 495. sz. Szig­nált. Karton, gouache, 65X96 cm. P. Zsemcsugova (Kovaljova) (1768—1803) Eliana szerepében, Grétry ,,A Szam­­nyickiak házasságai“ című operájában. 1785. Seremetyevék színháza a Moszkva melletti Kuszkovoban és Osztankinohan. N. Argunov festménye, Ivanov másolata. Az Osztankino Múzeum gyűjteményéből. 468. sz. Vászon, olaj, 75X61 cm. V. V. Granatova (Slikova) (1773—1836), Seremetyevék színházának táncosnője. 3 33

Next

/
Thumbnails
Contents