Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)

I. A forradalom előtti orosz színház

szőr 187-8. január 11-én játszottam. M. Szavára, 1910. március 20-án." L. Sz. M. 11494. sz. Papír, pasztell, 04,5x47 cm. ,, Vihar“, A. Osztrovszkij drámája. Bemutató: 1916. A. Golovin díszlet vázlata. ■ K. Sz. M. 6004. sz. Karton, gouache, 70,5 x 101 cm. „Álarcosbál", Lermontov drámája. Bemutató: 1917. A. Golovin díszletvázlata K. Sz. M. 98525. sz. Szignált. Papír, gouache, 70,5 x 102,5 cm. ./. Jurjev (1872—1948) Arbeiujin szerepében. T. Linde szobra. K. Sz. M. 04845 sz. Gipsz, 47,5 x 14,5 x 14,5 cm. 0. MAGÁNSZÍNHÁZAK ÉS VENDÉGSZEREPLÖ SZÍNÉSZEK A XIX. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XX. SZAZAD ELEJÉN Az orosz színművészet a XIX. század végén és a XX. század elején távol­ról sem merül ki az olyan nagy színházak tevékenységében, mint a moszkvai Kis Színház és Művész Színház, vagy a pétervári Alexandrinszkij Színházé. Az orosz színművészet fejlődésében komoly szerepet játszottak azok a kiváló színészek is, akik számtalan városban vendégszerepeltek, terjesztették a ma­gas színvonalú, haladó, demokratikus művészetet. Vidéki színházban kezdte pályáját, ott vált népszerűvé és híressé P. Sztre­­petova színésznő. A nép lángoló szeretető, az elnyomás elleni aktív tiltakozás szelleme hozták közel Sztrepelova művészetét a forradalmi-demokrata intelli genica törekvéseihez. Legjobb szerepeit A. Osztrovszkij, L. Tolsztoj, A. Pi szemszkij drámai műveiben játszotta. Azokban a szerepeiben, amelyekben az egyszerű orosz asszony szenvedéseit, teljes jogfosztottságát ábrázolta, a társa­dalmi tiltakozás motívumait domborította ki. Forró temperamentummal, nagy tragikai tehetséggel és az őszinte átélés képességével rendelkezett. „Milyen született tehetség,, milyen kivételes, fenomenális jelenség..— írta róla Osztrovszkij. A legragyogóbb vidéki színészek közé tartozott P. Orlenyov. Vendégsze­replései során úgyszólván egész Oroszországot beutazta, és többször vendég­szerepelt külföldön is. Orlenyovot mélységesen demokratikus nézetei késztet­ték arra, hogy főképpen vidéken játsszék, ahol megtalálta azt a széles de­mokratikus hallgatóságot, amely felé tudatoson törekedett egész éleiében. Mű vészetének főtémája a lázadó és szenvedő ember, aki egész valójával tiltakozik az egyéniség elnyomása ellen, az elnyomottak és kisemmizettek szeretete. Eb­ben a szellemben dolgozta ki szerepeit Dosztojevszkij-dramatdzálásokban, ame­lyekkel osztatlan sikert aratott. Nagy népszerűségnek örvendett sokesztendős vidéki vendégszereplése során M. Daljszkij, a hősi-romantikus iskola kiváló képviselője.

Next

/
Thumbnails
Contents