Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)
II. Szovjet színház
OPERETT A forradalom előtti Oroszországban nem alakult ki az önálló nemzeti operett. Az operettszínházak színpadán túlnyomórészt francia és bécsi operetleket játszottak. A nemzeti zenés-vígjáték műfaja Oroszországban a realista vígopera formájában fejlődött, amely eredetét tekintve a népi művészetből származott és a klasszikus zeneszerzők műveiben igen magas művészi színvonalat ért el. Az orosz zenés vígjáték műfajának demokratikus és realista vonásai, valamint a külföldi operettművészet klasszikus hagyományai a legjobb szovjet operettek ben sajátos formában jelentkeztek. A szovjet operett fejlődésére jelentős hatást gyakorol a népdalok dallamkincsével, szovjet tömegdalokkal és a hazai tánczenével való kapcsolata. A szovjet operett kialakításában és fejlesztésében nagy szerepe volt I. Dunajevszkij zeneszerzőnek. Korábban írt operettjei közül nagy sikert aratott a Kérőit (1926.), a későbbiek közül a Szabad szél (1947.) és a Fehér akác (1955.). A szovjet operett fejlődésében jelentős határkő B. Alexandrov Malinovkai lakodalom című, a polgárháború korából vett témára írt operettje. Ebben a műben világosan kifejezésre jutnak a szovjet zenés vígjáték realista vonásai és a népi alakok megjelenítése is sikerült. A legjobb szovjet operettek közül említést érdemel V. Scserbacsov Dohányon vett kapitány és J. Miljutyin Havasi kürt című operettje (1949.). A szovjet nézők az utóbbi években megismerkedtek a mai külföldi zeneszerzők operettjeivel is. Moszkva, Leningrád, Kiev, Kaunas, Omszk és más szovjet városok színházai például műsorukra tűzték Farkas Ferenc magyar zeneszerző Csínom Palkó című operettjét. Odesszában és más városokban is bemutatták G. Dendrino román zeneszerző Hagyjatok dalolni című operettjét. A Szverdlovszki Zenés Vígjáték Színház színre vitte Kemény Egon Valahol délen című operettjét, a leningrádi Zenés Vígjáték Színház pedig ugyancsak magyar szerző, Vincze Ottó Boci-boci tarka című operettjét. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot még a különböző nemzetiségi köztársaságok és vidéki városok operettszínházai is, amelyeknek száma évről évre nő. A kiállításon a moszkvai Opereltszínházon kívül leningrádi, sztálingrádi és szverdlovszki, valamint ukrán, grúz, azerbajdzsán, észt és tatár zenés vígjátékszínházak is képviselve vannak. MOSZKVAI OPERETTSZÍNHÁZ ,,Kérők“, I. Dunajevszkij operettje. Rendező: D. Gutman, 19S7. Jelenet: Az özvegy szerepében — K. Novikova, A felíró szerepében — M. Dnveprov Fénykép. Ili
