Orosz és szovjet színháztörténeti kiállítás. Katalógus (Budapest, 1957)

II. Szovjet színház

„A mosoly országa“, F. Lehár operettje. Bemutató: 1925. M. Bobisov díszlettervező díszletvázlata. K. Sz. M. 93 332. sz. Papír, tus, bronz, arany, cereuza, 54X70 cm.

(fal)

Doktor Ajbolit“, I. Morozov balettje. Bemutató: 1948. Balettmester: B. Fenszlcr. Jelmeztervező: T. Bruni. „Mojdodür és Tanyecska“ jelmezeinek terve. A színház tulajdona. Papír, gouache, fehér kréta, 41X31,5 cm.

„Ifjúság“, M. Csulaki balettje. Bemutató: 1949. Balettmester: B. Fenszter. T. Bruni díszlettervező díszletvázlata. R. Sz. M. 246 362. sz. Papír, gouache, 45,8X64,5 cm.

„Hét szépség“, A. Kara-Karajev balettje. Bemutató: 1953. Balettmester: P. Guszev. Jelenet. Fénykép.

5. HELYI OPERA ÉS BALETTSZÍNHÁZAK

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az Orosz Szövetséges Köztársaság területén hihetetlenül megnövekedett a vidéki operahálózat.

Míg a forradalom előtt Oroszországban néhány kivételtől eltekintve vidéken mindenütt úgynevezett vándortársulatok töltötték be az opera-színjátszás feladatát, a forradalom után, a harmincas években állandó opera és balett társulatok alakultaik az OSzSzK nagyobb városaiban. Ezek az opera- és balettszínházak igen sokrétű műsorral rendelkeztek. (Megjegyzendő, hogy a forradalom előtt vidéken egyáltalán nem ismerték a baleltszínházat). A műsorban szép számmal szerepelnek az orosz és külföldi klasszikusok és sok vidéki színház Moszkvában régen nem játszott, méltatlanul elfelejtett operát tűz műsorára. P. Csajkovszkij Varázslónő című operáját, amelyet Moszkvában a forradalom után nem játszottak, a szaratovi N. Csernyisevszkij Színházban, a molotovi, ikujbisevi és még néhány vidéki színházban mutatták be.

N. Rimszkij-Korszakov Aranykakas című operáját, amelyet Moszkvában utoljára 4931-ben játszottak, nagy sikerrel játsszák a szaratovi N. Csernyisevszkij Színházban, N. Parila rendkívül érdekes díszletmegoldásával. (Ez volt az első eset, amikor népművészt vontak be a színházi díszlettervezés munkájába.)

A gorkiji Puskin Színház a Nagy Honvédő Háború idején bemutatta A. Szeröv Judith című operáját. A művet a XIX. század 60 as éveiben írták és régóta nem került színre.

Néhány nappal a Nagy Honvédő Háború befejezése után, 1945-ben, Novoszibirszkben új opera-színház nyílt, melynek monumentális épületét a háború viszontagságos éveiben építették. A megnyitó előadáson M. Glinka Ivan Szuszanyin című operáját mutatták be, az egyik legöregebb szovjet díszlettervező, K. Juon ragyogó díszleteivel.

108