Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)

Hilmera: A Szcenográfiai Laboratórium működésének öt éve

szités technológiájának területére is kiterjedt, és ennek az idénynek végén - 1960 tavaszán - megalakult a szinpad gépi berendezéseinek fejlesztési és ter­vezési ágazata is. Ugyanakkor foglalkoztak a szinpadi kolorisztika kérdésével is, megállapitották a speciálisan szinházak részére dolgozó Filmnyomó műter­met, ahol gyakorlatban érvényesíthették a laboratóriumi kutatások eredménye­it. Ebben az időben kezdték megfogalmazni, majd közvetlenül utána megvaló­sítani a szakmai irányú oktatást a prágai, brnoi és bratislavai ipariskolák va­lamennyi alapvető szinházi szakmái számára. A fiatal intézet tevékenységének növekedésével együtt növekedett személyi állománya is, kifejlődött belső szervezete, amely az 1961/62. idényre három fő ágazatban - elektrotechnikai, gépi-épitészeti és vegyészeti-technológiai - álla­podott meg. Ezekhez csatlakozik még a műszaki-gazdasági tájékoztatási csoport is. Az intézet éveken át más és más intézethez tartozott s csak a legutóbbi idő­ben vált önálló intézménnyé. A Szcenográfiai Laboratórium által, fennállása óta, megoldott legfontosabb feladatok áttekintése: a különleges törpefeszültségű világitótestek kifejlesztése, a szinpadi világitás transzduktoros szabályozásának kifejlesztése, a fényszabályozás automatizálására szolgáló berendezés kifejlesztése. A Laboratórium dolgozói kifejlesztették és gyártásra előkészítették az 5 kW teljesítményű diavetítő uj típusát, amelynek minőségéről szemléltetően szól az a tény, hogy nem csak a hazai színpadokon érvényesül, hanem szállítják a Szovjetunióba is. A laboratórium elkészítette a poliamid színszűrők gyártására vonatkozó technológiai előírásokat. Ezt a feladatot, más anyaggal, újból megoldotta 1961­ben. A legújabb munkák közül kiemelhető a speciális bábszínházi törpefeszült­ségű világitótestek két típusának kifejlesztése, a plasztikus nyomás módszeré­nek kidolgozása, a csipkék utánzása monofilra. A laboratórium ezenkívül különleges feladatokat is megoldott egyes inszce­nálások számára. Igy kidolgozta a szinhatásokra vonatkozó megoldást Nezval Ma még lenyugszik a nap Atlantisz fölött c. darabjához a bratislavai Szlovák Nemzeti Szinház részére, az Uj Oreszteia brnoi előadásához reflektorkorláto­kat szerkesztett,amelyet a prágai szinházak is átvettek alkalmazásra. A Kulcs­ tulajdonosok c. Kundera-darabhoz különleges törpefeszültségű reflektorokat és automatikus "fényfüggöny"-irányitót dolgozott ki. A prágai Varázsfuvola elő­adáshoz (szcenográfus J. Svoboda) nagyméretű plexiüvegből készült tükröket készitett, amelyek az inszcenálás egész képzőművészeti megoldásában alapvető és iránymutató kompozíciós motívumot képeznek. A Raduz és Mahulena c. da­rab inszcenálásánál kihasználták az üveglamináttal szerzett tapasztalatokat. Ebből az anyagból diszletfaldiszitést készítettek, ami egyúttal vetítési felületül is szolgált a diapozitlvek és a színes fényeffektusok számára. A Szcenográfiai Laboratóriummal együttműködve a prágai Nemzeti Szinház dolgozói súlyra és külsőre egyaránt rendkivül könnyű spiráljárdát készítettek a Broucsek ur kirándulásai c. Janacek-opera bemutatójához, továbbá egy bolthaj ­tásos hidat Goldoni Csetepaté c. vígjátékához. A kolorisztika terén elért labo­ratóriumi eredményeket több prágai inszcenálásban juttatták érvényre ( Vigjáték

Next

/
Thumbnails
Contents