Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Működéstani cikkgyűjtemény (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 7., Budapest, 1964)

Kouril tanulmányaiból: A szcenográfus munkamódszere, a darab szcenográfiai elemzése, a szcenográfia elméleti kérdései

6. megbeszélés a rendezővel és a színészekkel és megállapodás a darab cselekményének környezetére vonatkozó közös véleményről, 7. diszletvázlatok, 8. a stilus tanulmányozása és a tipikus részletek kiválasztása, 9. végleges vázlatok, 10. vita a rendezővel és a szülészekkel a diszletvázlatokról, az elképzelés öszszehasonlitása, 11. diszlet-, butor- és kellékterv, 12. megbeszélés a rendezővel és a szinházi technikusokkal a díszlettervről, 13. megbeszélés a rendezővel és a szülészekkel a díszlettervről, 14. a díszletterv műszaki részletrajzai a szinház műhelyei részére, 15. a terv kivitelezése a szinház műhelyeiben, azoknak a technikai és technológiai problémáknak megoldása, amelyek a munka során felmerülnek és esetleg befolyásolják a diszlet kompozícióját, 16. technikai (un. "állító") próba, 17. szinpadi világitás és kompozíciójának próbája, 18. főpróbák, 19. nyilvános főpróba, 20. bemutató előadás. Azzal a megállapítással akarom zárni gondolataimat.hogy Sztanyiszlavszkij hagyatéka számunkra elsősorban: becsületesen, alaposan és lelkiismeretesen dolgozni minden szinházi művészi alkotáson. Sztanyiszlavszkij ránkhagyta továbbá annak módszerét, hogyan sajátítsuk el a színházművészetben is a tudományos munkamódszereket, hogyan elemezzünk minden feladatot, hogy eljussunk a dráma magvához, az irányt mutató szerephez, a szándékhoz, amelyet a szerző mint nevelő feladatot a darabnak szánt.