Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Magyar színházi adatok 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 6., Budapest, 1962)

BEVEZETŐ

"Zenés" darabok közé kerültek a zenés vígjátékok, operettek, általában mindazon darabok, amelyeknél a zene dominál, vagy mondanivalójukat a zene lényegében támasztja alá. Brecht Koldusoperája azonban a prózai darabok között szerepel. "Régi"és "uj" darabok megkülönböztetése: régihez kerültek általában a klasszikus írók müveiből dramatizált színdarabok, a mult század írói, sőt a huszadik század irói közül Heltai, Barta Lajos és Molnár Ferenc egyes darabjai. M

egjegyezzük, hogy a műfaji csoportosításnál szereplő "uj", illetve "modern" elnevezés nem jelenti feltétlenül a darab haladó, előremutató, vagy éppen szocialistarealista tartalmát. Ebbe a csoportba kerültek mindazon müvek, amelyeknek létrejötte az utolsó 20-30 évre tehető'. A magyarok közül Molnár Ferenc legtöbb darabja, Harsány i Zsolt, stb. A külföldlek közül Priestley, Wilder, Niccodemi stb. Itt találhatók természetesen az 1945-után irott müvek is. Amennyiben régi, vagy klasszikus irók müvét megzenésítették, ezek a zeneszerzők szerint kerültek besorolásra. Pl. Mikszáth- Sárközi Szelistyei asszonyok c. operettje az uj magyar zenés darabok között szerepel. Amennyiben csak dramatizálták, abban az esetben mérlegelés szerint kerültek a darab adatai az eredeti szerző vagy az átdolgozó neve szerinti csoportba. A "

magyarországi bemutatók" között azok a darabok szerepelnek, amelyeket Magyarországon még nem adtak elő. Abban az esetben, ha egy előadás keretén belül több darabot játszottak, az illető előadást, és látogatóinak számát csak egy helyre lehetett besorolni. A "műsoron lévő darabok"-nál és a "magyarországi bemutatók"nál azonban annyiszor számítottuk, ahány darab bemutatásra került. (Pl. Csokonai Özvegy Karnyóné és Illyés Gyula Tüvétevők c. darabja együtt kerültek előadásra a Katona József Szinházban. A műfaj csoportonkénti besorolásban a közös előadások és látogatók száma az uj magyar prózához, tehát egy helyre, számítódott. A műsoron lévő darabok bemutatóinak számánál azonban a Karnyóné a "klasszikus magyar prózai darabok", az Hlyés-mű pedig az "uj magyar prózai darabok" közé került, tehát két előadott darabnak számított. ) A "vegyes esztrád" csoportba kerültek a Vidám Szinpad előadásai, a különböző szinházak szilveszteri műsorai, hangverseny és díszelőadások, idegen rendezvények, irodalmi műsorok. "Irodalmi műsor" megnevezés alatt az Irodalmi Szinpad előadásai szerepelnek. Az előadások számába olyanokat is besoroltunk, amelyek nem a szinház teljesítményei voltak, hanem saját előadás helyett tartották azokat. (Pl. a Budapesti Nemzeti Színháznál a Brecht szinház előadásai, a Bratislava! Nemzeti Szinház stb. ) Az 1955-56" években a Magyar Színjátszás Ünnepi Hete alkalmából a vidéki szinházak Budapesten rendezett előadásai az összesítő táblákon külön szerepelnek. A szinházak adatai között csupán index alatt tüntettük fel ezt a körülményt. A további évek hasonló előadásainak számai már a saját színházaknál jelennek meg. Az átlaghelyár számításánál az egy teljes helyáru előadás, úgynevezett eszmei jegybevételét vettük számításba s azt osztottuk az eladható jegyek számával. A területi táblázatoknál (pl. előadások, látogatók száma Budapesten, városokban, községekben stb. ) az állami statisztikai nyilvántartás az előadás helyét területileg veszi alapul, nem pedig a szinház székhelyét. Teiiát a budapesti szinházak vidéki előadásai vidéknél szerepelnek. A vidéki szinházak Budapesten rendezett előadásait viszont a Budapest oszlopban találjuk. Ennek következtében a Budapesten rendezett előadások adatai nem egyezhetnek a budapesti színházak összesített adataival. A "

látogatott városok és községek számá

"-nal a közigazgatási egység az alap, nem pedig a lakott település. Ha tehát egy szinház egy város vagy község területén, tanyaközpontbantartotta előadásait, azok annál a városnál vagy községnél szerepelnek, ahová az előadási hely közigazgatásilag tartozott. (Pl. Mátrafüred Gyöngyöshöz, Baglyasalja Salgótarjánhoz. )