Dr. Taródi-Nagy Béla szerk.: Magyar színházi adatok 2. (Színpad és közönség. Működéstani könyvtár 6., Budapest, 1962)

BEVEZETŐ

Ebben az uj hatásban kell felvonulnia az egyes kulturális ágazatoknak, művészeteknek, az eddiginél sokkal szorosabb összefogózottságban. Ha mindez még nem is a holnap problémája, és bizonyosan nem a máé, - mégis az elkövetkezendő évtizedekben megoldandó. Az audió-vizuális események tárgyi alapjául szolgáló létesítmények igen nagyberuházási értékűek. Igen sok társadalmi munkát képviselnek. Ha létrejöttek, évtizedekig, sőt évszázadokig megvannak. Eljövendő tervezésüknél, a meglévők rekreációjánál az emiitett szempontokat figyelembe keU venni. Mindezeknél azért időztünk terjedelmesebben, mert világosan érezzük e témakör és a rávonatkozó adatgyűjtés, elméleti fejtegetések fontosságát, szükségességét, és időszerűségét. De épp ilyen világosan látjuk azt is, hogy a feladatot magunkban végrehajtani nem tudjuk. A művészettudományi intézetek és a megfelelő állami szervek közreműködésére van szükség már az ideirányuló munkák megtervezésénél is, méginkább kivitelezésénél. Ehelyütt csak annyit szögezünk le, hogy a probléma feldolgozását, az adatok gyűjtését, a soronkövetkező változás tendenciájának figyelését megkezdtük és a színházi élet körülményeit, jelenségeit nem önmagában, hanem a többi kulturális ág közé ágyazva vizsgáljuk. Bármikor készek vagyunk ezt a programm-rnmimumunkat bőviteni és az összefüggések mélyebb elemzése felé kooperativen kiterjeszteni. ADATTÁRUNK ANYAGÁNAK SZERKE ZETE Adattári anyagunk tehát, - mint már emHtettük - négy fő csoportba rendszereződött: I. Az államosítás 10 évének, az élő magyar színháznak, adatai. H. A régebbi magyarországi szinházi statisztika (Szinháztörténeti statisztika. ) BX Összehasonlító külföldi szinházi statisztika IV. Összehasonlító egyéb kulturális statisztika (Hazai és külföldi). A négy csoport közül a legterjedelmesebb, a legrészletezőbb természetesen az államosítás 10 évének anyaga. Terjedelmében ettől nem nagyon marad el az összehasonlitő egyéb kulturális statisztika, főleg külföldi ága, tehát a negyedik csoport, Legszerényebb az összehasonlító nemzetközi szinház-statisztlka. Az egész adatgyűjtés eddig kb. 4.000 oldal. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a szerveknek és személyeknek, akik ennek a mári3 jelentós terjedelmű anyagnak az összegyűjtésében segítséget nyújtottak. így mindenekelőtt a Művelődésügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának, a Központi Statisztikai Hivatal Kulturális Osztályának, a Fővárosi Tanács és a Levéltár illetékes szerveinek. De tekintsük át az eddig összegyűjtött anyag szerkezetét, módszerét. I

t Az államosítás 10 évének, az élő magyar színházak adatai Az adatgyűjtés kiterjedt az 1951-1960. között működött valamennyi budapesti és vidéki színházra, beleértve az Állami Déryné (Falu Szinház), valamint az Állami Operaház társulatát. Tehát